Ízelítő a tartalomból:

1942. június 24-én est 10 óra körül a magyar királyi 54. honvéd gyalogezred III. zászlóaljának 8. százada és más, hozzájuk csatlakozó katonai egységek „partizánvadász gyakorlatot” hajtottak végre Munkács zsidó negyedében. A legénységi állomány elözönlötte a város zsidó negyedét, ahol körülbelül fél órán keresztül törtek-zúztak, megverték és megalázták az útjukba kerülő zsidókat, és kisebb-nagyobb értéktárgyakat, valamint készpénzt tulajdonítottak el. A fennmaradt korabeli vizsgálati iratok alapján a Gellért Ádám–Gellért János szerzőpáros nemcsak megismerteti az olvasót az események pontos lefolyásával, de azt is bemutatják, hogy miként igyekezett két katonatiszt és egy rendőrőrszoba ügyeletese megakadályozni az események zsidóellenes elfajulását.
Petrás Éva Nagy Töhötöm és Mindszenty József kapcsolatáról, Nagynak az 1966-os ügynöki beszervezése utáni szerepéről, Duncan Bare pedig – az előző íráshoz is kapcsolódóan – az Egyesült Államok Rómában működő közép-európai katonai hírszerzésének 1945–1946 közötti történetéről írt. Tabajdi Gábor írásában a kereszténydemokrata hagyomány és az állambiztonsági iratok elméleti, módszertani problémáit összegzi, saját kutatómunkája alapján. Papp István pedig egy olyan, családregénybe oltott ügynöktörténet szépirodalmi feldolgozását mutatja be, amelyben az erkölcsi prizmán át történő szemlélődés helyett a szerző, Száraz Miklós György, szakított a megkövesült értelmezői hagyománnyal, amikor az édesapjáról, édesanyjáról és kétoldali őseiről szóló vaskos családregényét megírta. Kecskés D. Gusztáv egy izgalmas CIA-cikket közöl az 1956-os magyar menekültek titkosszolgálati felhasználásáról. Az 1956 decemberétől 1957. május elejéig tartó fedett akcióval az amerikai hírszerzés a menekültáradatban rejlő információs potenciált kívánta alapos interjúk révén kiaknázni. Pál István a tel-aviv-i magyar külképviseleti szervek 1950 és 1967 közötti időszakáról tájékoztat, míg romániai kollégánk, Liviu Țăranu, a Securitate szervezettörténeti változásait foglalja össze rendkívül fontos, hiánypótló tanulmányában.

A 2016/2. szám tartalma:

Gellért Ádám – Gellért János:
„Partizánvadászat” a zsidónegyedben
Munkács, 1942. június 24.

Petrás Éva:
Konfliktusra determinálva
Mindszenty József és Nagy Töhötöm kapcsolata

Duncan Bare:
Angleton magyarjai
Esettanulmány az USA Rómában működő Közép-Európai katonai elhárításának történetéből, 1945–1946

Tabajdi Gábor:
A kereszténydemokrata hagyomány és az állambiztonsági iratok

Papp István:
Családregénybe oltott ügynöktörténet
Száraz Miklós György: Apám darabokban. Scolar, Budapest, 2016

Kecskés D. Gusztáv:
A „példa nélküli lehetőség”
Bizalmas CIA-cikk az 1956-os magyar menekültek titkosszolgálati felhasználásáról

Pál István:
A láthatatlan elhárítás
A tel-avivi magyar külképviseleti szervek biztonsági helyzete, 1950–1967

Liviu Țăranu:
A Securitate szervezettörténeti változásai, 1948–1989