Hírek, információk

Egy atomkatasztrófa emléke

Harminchét évvel ezelőtt, 1986. április 26-án történt az egyik legsúlyosabb nukleáris baleset az emberiség történetében. A katasztrófa emlékének megőrzésére 2016-ban a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára munkatársai a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával egy különleges adatbázist hoztak létre, amelyben eredeti levéltári források révén idézték fel a nukleáris baleset történetét és hazai következményeit.

Gervai András: Akiket elárult a hazájuk - KÖNYVBEMUTATÓ

2023. május 11-én 17 órakor levéltárunkban mutatjuk be Gervai András legújabb, Akiket elárult a hazájuk című könyvét.

A Gondolat Kiadó és az ÁBTL közös kiadásában megjelenő könyv tizennyolc ember izgalmas, drámai, gyakran valószerűtlen története. Néhányan közismertek, mások nem, de egy dolog közös bennük: életüket megkeserítette, megmérgezte a társadalmi, politikai légkör, s az egyre embertelenebb hatalom a megfélemlítésükre, elnémításukra, vagy akár   fizikai megsemmisítésükre tört. A sorstörténetekből egy hat évtizedet átfogó történelmi tabló is kirajzolódik.

Álláspályázat - Digitalizáló munkatárs

Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára
                       
a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 27. § (1) bekezdése alapján pályázatot hirdet az

Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába
Informatikai Osztály

digitalizáló munkatárs

álláshely betöltésére.

Magyarok útja a gulágra

Április 19-én "A szovjet megtorlás politikája – Magyarok útja a gulágra" címmel Baráth Magdolna előadásával folytatódik levéltárunkban a Szabó Zoltán Történeti Szabadegyetem.

A Szabó Zoltán Történeti Szabadegyetem ingyenes pódiumbeszélgetései 2023 tavaszi félévében a keleti blokk kialakulását és 1956-ig tartó történetét járják körbe. A résztvevők Kelet-Közép Európa háború után kialakult sajátos helyzetével, a nagyhatalmak „keleti” politikájával, a Szovjetunió megtorló rendszerével és az egyes országok regionális sajátosságaival ismerkedhetnek meg.

A túszdráma, aminek csak áldozatai voltak

Bár az 1973-ban Balassagyarmaton történtek nem feltétlen hitelesen jelennek meg a Túsztörténet című filmben, és a hatóságok is mindent megtettek, hogy kezeljék a helyzetet, a drámai öt nap több évtizedes traumát okozott mindenki számára – derült ki az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára Bevetítés filmklubjának legújabb kerekasztal beszélgetésén.

Így zárt börtönbe a vasfüggöny - VIDEÓVAL

Precedens évek – Közép-Európa a nagyhatalmak erőterében 1945-1947 címmel kezdődött el március 22-én levéltárunkban a Szabó Zoltán Történeti Szabadegyetem tavaszi féléve. Az első alkalommal Cseh Gergő Bendegúz, intézményünk főigazgatója beszélt a második világháborút követő békeidőszak nagyhatalmi elképzeléseiről és a szövetséges megszállási taktikák közti hasonlóságokról.

A balassagyarmati túszdrámát idézi fel a Bevetítés filmklub - BETELT!

Március 29-én az 50 évvel ezelőtt, 1973 januárjában lezajlott balassagyarmati túszdrámát idézzük meg az immár Bevetítés néven folytatódó filmklubunkban.

Gazdag Gyula 1989-es alkotása alapjául a Balassagyarmaton 1973. január 7. és január 12. között lezajlott túszdráma szolgált, amikor a Geisler Eta Középiskolás Leánykollégiumban Pintye András és László fegyveresen tartott fogva húsz lányt. Az első modern magyar túszdráma váratlanul érte mind a hatóságokat mind a politikai vezetést: a rendőrségnek és a Néphadseregnek nem volt tapasztalata a hasonló incidensekkel, így az esetet és annak kezelését és lezárását is hírzárlat övezte.

Precedens évek: március 22-én indul szabadegyetemünk - BETELT!

A jövő hét szerdán induló Szabó Zoltán Történeti Szabadegyetem pódiumbeszélgetései a tavaszi félévben a keleti blokk kialakulását és 1956-ig tartó történetét járják körbe.

A résztvevők Kelet-Közép-Európa háború után kialakult sajátos helyzetével, a nagyhatalmak „keleti” politikájával, a Szovjetunió megtorló rendszerével és az egyes országok regionális sajátosságaival ismerkedhetnek meg. A szabadegyetem előadásai Közép-Európa nagyhatalmi átalakulását, a szovjet megtorlás politikáját, a jugoszláv különutasság lehetőségeit és a szétfejlődés román és csehszlovák útjait mutatják majd be.

Először jelent meg angol nyelven a Betekintő

A kommunista szakszolgálatok működésének jobb megismertetésében a levéltár hivatalos folyóirata, a Betekintő is elévülhetetlen érdemeket szerzett. A 2007-ben indult folyóirat hasábjain megjelent több száz tanulmány, forrásközlés és recenzió tisztázni, pontosítani és kiegészíteni igyekezte a magyar állambiztonságról szerzett tudományos ismeretanyagot. Az, hogy ma már tudjuk, mi a különbség ügynök és informátor között, hogy az állambiztonság mindenhatósága milyen gyakran fulladt banálisan kisszerű jelenetekbe, többek között a Betekintőben publikáló kollégák hosszas és kitartó munkájának köszönhető.

Oldalak