Dokumentumok az állambiztonsági iratok 1989. évi megsemmisítéséről

Az állambiztonsági iratoknak a rendszerváltást közvetlenül megelőző időszakban történő megsemmisítéséről az utóbbi időszakban számos hír és vélemény látott napvilágot a hazai sajtóban. Az erre vonatkozó dokumentumokat a Kritika c. folyóirat 2000 novemberi számában tette közzé Markó György, akinek hozzájárulásával közöljük most ismét ezeket a forrásokat a következő kiegészítésekkel.

- A 2. számon szerepeltetett Módosító kiegészítésnek időközben előkerült egy olyan példánya, melyen forrásértékű kézírásos megjegyzések is olvashatók. A dokumentum ezen példányát formahűen is közöljük, a kézírásos szöveget pedig lábjegyzetben ismertetjük.

- Az intézmény elnevezése és a források levéltári jelzete időközben megváltozott, ezért az eredeti jegyzetekben szereplő hivatkozásokat a jelenleg érvényes levéltári megjelöléssel helyettesítettük.

„Az iratok megsemmisítéséhez jegyzőkönyv nem kell”
Dokumentumok az állambiztonsági iratok 1989. évi megsemmisítéséről

A Szabad Demokraták Szövetsége és a Fiatal Demokraták Szövetsége képviselői 1990. január 5-én a fővárosi főügyésznél feljelentést tettek ismeretlen tettessel szemben hivatali visszaélés és más bűncselekmény miatt. A későbbiekben beigazolódott, hogy az állambiztonsági szervek a köztársaság kikiáltása után is alkotmányellenes információkat gyűjtöttek a politikai pártok tevékenységéről. A Duna-gate néven elhíresült esemény ugyanakkor felhívta a figyelmet az állambiztonsági iratok megsemmisítésének veszélyére is.

A továbbiakban elsőként azt a dokumentumot ismertetjük, amely alapján megkezdődött (folytatódott?) az iratok megsemmisítése. Az időrendi bizonytalanság oka abban keresendő, hogy a III/III. csoportfőnök, Horváth József rendőr vezérőrnagy már az 1989. november 21-i országos parancsnoki értekezleten hangsúlyozta, hogy a korábban keletkezett anyagokat meg kell semmisíteni.(1) Pallagi Ferenc rendőr vezérőrnagy, állambiztonsági miniszterhelyettes azonban csak december 18-án hagyta jóvá a belbiztonsági csoportfőnök írásos javaslatát. (1. számú dokumentum) az operatív nyilvántartás felülvizsgálatáról és az iratok tömeges megsemmisítéséről.(2) Azonos szám alatt hagyták jóvá Horváth József egy másik javaslatát is, amelynek rendelkezései közül kiemelésre érdemesek a gépi rendszerben történő ellenőrzések új elvei, illetve az a részlet, amely a „SZT” (szigorúan titkos) állományú tisztekről vezetett dossziék megsemmisítéséről intézkedik. December 22-én pedig az állambiztonsági miniszterhelyettes titkársága egy aláírás nélküli körlevélben (2. számú dokumentum) úgy módosította a korábbi szabályozást, hogy az előírásos jegyzőkönyvek mellőzésével utólag követhetetlenül folytatódhatott az iratok megsemmisítése.(3)

A Történeti Hivatalban(4) kezelt és korábban szigorúan titkos minősítésű iratokat(5) teljes terjedelmükben tesszük közzé, csak a nyilvánvaló helyesírási hibákat javítottuk ki.

Közzéteszi:
Markó György

1.JAVASLAT AZ ÁLLAMBIZTONSÁGI OPERATÍV NYILVÁNTARTÁS RENDSZERÉNEK FELÜLVIZSGÁLATÁRA
1989. december 8.

Az Alkotmány és a Btk. közelmúltban történt módosítása(6) és a többi állambiztonsági munkát alapvetően befolyásoló megjelent, valamint elfogadásra váró törvény, a társadalom politikai állapotával együtt járó operatív helyzet változása megkívánja, hogy az operatív nyilvántartás területén egy átgondolt, felülvizsgálati munka induljon. Ennek érdekében felül kell vizsgálni a jelenleg folyamatban lévő ügyeket, a foglalkoztatott hálózatokat, a meglevő operatív és hálózati irattári anyagokat.

A felülvizsgálat során a módosított Btk. állam elleni bűncselekményekről szóló fejezetét és azokat az új feladatokat kell alapul venni, amelyek végrehajtása az állambiztonsági szolgálat hatáskörébe tartozik.

A munka elvégzését az alábbiak szerint javasoljuk végrehajtani:

A) Operatív nyilvántartás.

1) Az operatív szerveknél levő ügyek.

a.  Bizalmas nyomozások („személyi”-, „csoport”-, külön „körözési” dossziék.)(7)

Valamennyi osztály vezetője vizsgálja felül, melyek azok az ügyek, amelyek a módosított Btk. szerint bűncselekmény gyanújára utalnak.

Azokat a bizalmas nyomozást tartalmazó dossziékat, amelyekben az ellenőrzött személy vagy cselekmény nem ütköztethető a Btk. valamely szakaszába (nem az állam biztonsága ellen irányuló vagy egyéb az állambiztonság hatáskörébe tartozó bűncselekményi kategória) vagy lezárni és a dossziékat megszüntetni, az anyagokat jegyzőkönyvileg megsemmisíteni (intézkedni az Operatív nyilvántartó osztály felé a nyilvántartásba vett személyek törléséről készült jegyzőkönyveket megküldeni), az operatív értékkel rendelkező bizonyító erejű anyagokat a megfelelő dossziéba áttenni.

b.  Az előzetes ellenőrzéseket(8) meg kell szüntetni, az anyagokat meg kell semmisíteni, kivéve azokat, amelyekben az ellenőrzött cselekmény a módosított Btk.-ban, illetve ellenőrzési jogosultságunkba illeszkedik. Ezek esetében a bizalmas nyomozást el kell rendelni.

c.  A „figyelő” dossziékat(9) meg kell szüntetni és az anyagokat jegyzőkönyvileg meg kell semmisíteni, kivéve a politikai, operatív értékű anyagot. Ha az ellenőrzött cselekmény a módosított Btk.-ba ütközik, ebben az esetben bizalmas nyomozást kell nyitni.

d.  A „rendkívüli események” dosszié(10) közül azokat, amelyekben nem várható a rendkívüli esemény elkövetőjének (elkövető)(inek) felderítése, valamint a kissúlyú cselekményekre nyitottakat - pl. falfirkálás, zászlótépés - meg kell szüntetni, az anyagokat pedig megsemmisíteni.

e.  Az ellenőrző dossziék(11) vonatkozásában a konkrét ügyekre nyitottak közül csak azokat kell meghagyni, amelyek folytatására javaslatot tettek.

2). Az operatív szerveknél levő objektum dossziék.(12)

Valamennyi osztály vezetője vizsgálja meg, hogy a területén levő objektum dossziék megfelelnek-e az állambiztonsági munka átalakítási folyamatának, illetve szükséges-e új objektum dossziékat nyitni.

a. Ha megfelelnek:

A dossziékat a megváltozott feladatoknak megfelelően fedőnévvel megnevezve meg kell hagyni.

b. Ha nem felelnek meg:

- megszüntetni, jegyzőkönyvileg megsemmisíteni és azt megküldeni az Operatív nyilvántartó osztálynak,

- megszüntetni, de a módosított Btk.-hoz igazodó és az operatív értékekkel rendelkező anyagokat a meghagyott vagy újonnan nyitott dossziékban kell elhelyezni.

c. Ha a felülvizsgálat során az objektum dossziékban olyan bűncselekményre utaló adatok, bizonyítékok stb. vannak, amelyek más szerv (bűnügy) hatáskörébe tartoznak, vezetői szinten kezdeményezni kell azok átadását.

Fenti munkák határideje: 1989. december 31.

B)  Operatív irattári anyagok

Az irattározott operatív dossziékat az azokat leadó osztálynak kell - az Operatív nyilvántartó osztállyal történő előzetes időegyeztetés után - felülvizsgálni.

A felülvizsgálat szempontjai a folyamatban lévő ügyeknél meghatározottakkal megegyeznek.

Az irattározott objektum (vonal) dossziék közül megsemmisíteni javasoljuk az alábbiakat:

-  oktatási intézmények.

-  kulturális objektumok (vonalak),

-  felszabadulás előtti, utáni jobboldali pártok, szervezetek tagjainak anyagát tartalmazó dossziék operatív anyagait.

A felsoroltakon túl a leadó osztályok külön-külön döntsenek az általuk irattározott anyagok meghagyásáról.

A munka befejezési határideje: 1989. december 31.

C) Az operatív nyilvántartásban szereplő személyek közül javasoljuk törölni:

a. Az 1945 előtti erőszakszervezet azon tagjait, akiknek nyilvántartására nincs jogalap.

b. Az állam elleni szervezkedés, összeesküvés miatt eljárás alá vont, illetve elítélt, valamint az 1989. évi XXXVI. törvényben az 1956-os népfelkeléssel összefüggésben elítéléssel érintett személyeket. (Az Operatív nyilvántartási szabályzat 7/A/f. és 7/B/i. pontjai szerint.)

c. A feloszlatott és működő szerzetesrendek tagjait.

d. Az engedély nélkül előállított sajtótermék ún. szamizdat készítő és terjesztő tevékenység miatt nyilvántartásban lévő személyeket.

e. A megrovásban, rendőrhatósági figyelmeztetésben részesített akadályozó, korlátozó intézkedésekkel érintett személyeket.

f. Az izgatás és közösség megsértése bűntette, illetve vétsége miatt eljárás alá vont és intézkedéssel érintett személyeket.

g. A külföldre utazás és a külföldön tartózkodás szabályai kijátszásával külföldön tartózkodó, illetve hazatért személyeket.

h. A tiltott határátlépést, annak kísérletét, az ahhoz való segítségnyújtást, az előkészületet és az embercsempészést elkövetőket.

Az f, g, h pontok esetében nem lehet törölni azokat a személyeket, akiknek a nyilvántartására a Btk. 29.§ alapján - bűntetti nyilvántartás szabályai szerint - nincs lehetőség

Az operatív nyilvántartásból történő törléseknél a törölt személyről a törlési határozatot, az operatív kartont és a megsemmisítési jegyzőkönyvet kell az Operaív nyilvántartó osztálynak megküldeni, az anyagot a szervnél kell megsemmisíteni.

A végrehajtás határideje: 1990. március 31.(13)

Az operatív anyagok selejtezésénél szigorúan figyelembe kell venni az 1969. évi 27. tvr-ben megfogalmazottakat: levéltári anyagnak minősülő iratokat nem lehet megsemmisíteni. Ilyen esetekben azokat az Operatív nyilvántartó osztályon keresztül szabályozottan át kell adni az Országos Levéltárnak.

Az operatív anyagok megsemmisítését, illetve selejtezését úgy kell végrehajtani, hogy minden olyan esetben, amikor reálisan lehet számolni állampolgári panaszokkal, beadványokkal, azok érdemi megválaszolása érdekében a szükséges alapiratok további megőrzését az objektum (vonal) dosszié II. részének mellékleteként biztosítani kell.

A végrehajtásért - megsemmisítés, selejtezés stb. - az osztályvezetők, az ellenőrzésért az állambiztonsági helyettesek, illetve csoportfőnökök a felelősek.

D) Hálózatok.

1. A nyilvántartások meglevő párhuzamosságának megszüntetése érdekében az eddig vezetett hálózati naplókat(14) meg kell semmisíteni.

2. A beszervezések engedélyezésére jogosult vezető vizsgálja felül a hálózati jelölteket, hogy azok kialakítható, illetve meglevő hírszerző lehetősége az állambiztonsági szolgálat elé támasztott követelményeknek megfelelnek-e.

Abban az esetben, ha e követelményeknek nem felelnek meg, a tanulmányozást meg kell szüntetni, a figyelőztetést(15) törölni (kell) és a keletkezett anyagokat meg kell semmisíteni.

3. Foglalkoztatott hálózatok.

a. Az alosztályok vezetői vizsgálják meg, kik azok a hálózatok, akik személyük, foglalkozási területük, hírszerző lehetőségük miatt fokozottabb védelmet igényelnek.

E hálózatok titkosításáról (16) 1989. december 31-ig gondoskodni kell.

b. Ellenőrizni kell a hálózatok lejelentett (6/a) kapcsolatait.(17) Közülük csak azokat szabad meghagyni, akik az új illetékesség szerint is folyamatban lévő ügyhöz kapcsolódnak.

c. A hálózatok „B” dossziéját(18) ellenőrizni kell, s abból minden olyan anyagot ki kell szedni és meg (kell)  semmisíteni, amelyek már lezárt, konkrét -előzetes ellenőrzés, bizalmas nyomozás, operatív akció, kombináció, játszmás ügyekre utalnak.

A „B” dossziékból a Külügyi Osztály által már ellenőrzött nyugtákat is ki kell szedni és megsemmisíteni, ha az konkrét ügyre utal. E nyugtákról az ügy feltüntetése nélkül listát kell készíteni, amelyet a központi szervnél az alosztály vezetője, területi szervnél az osztály vezetője láttamoz.

A „B” dossziéban a tanulmányozás, beszervezés során keletkezett anyagok, pénzbeli juttatások listája, ellenőrzési anyagok, konkrét ügyekre nem utaló feladattervek, magatartási vonalak maradhatnak.

Célszerű kiemelt anyagok alapján olyan összefoglaló jellegű minősítés készítése, melyből a végzett munka konkrétságát mellőzve pontosan megállapítható a hálózati személy kvalifikáltsága, megbízhatósága, szervünkhöz való viszonya stb.

d. Minden „M” dossziét(19) felül kell vizsgálni és a megszüntetett, operatív ellenőrzésekre és ügyekre vonatkozó, valamint az operatív értékkel nem rendelkező anyagokat mind meg kell semmisíteni.

Az „M” dossziékban csak a felülvizsgálat után is folyamatban lévő ügyek operatív értékkel bíró anyagait, valamint a felderítő munka során keletkezett, fontosnak minősülő jelentéseket szabad elhelyezni.

A hálózat informatív, hangulati, tájékoztató jellegű jelentéseit külön gyűjtőben, az „M” dossziéhoz csatolva kell elhelyezni és azokat  feldolgozásukat követően meg kell semmisíteni.

Folyamatosan intézkedni kell arra, hogy az operatív értékű jelentések a felhasználás után három hónappal, a konkrét ügy befejezését követő egy éven belül kerüljenek megsemmisítésre.

4. Irattározott hálózati anyagot.

A hálózati irattározott anyagokat az irattározó osztálynak kell felülvizsgálni.

A felülvizsgálat előtt minden szerv köteles 1989. december 20-ig a kizárt hálózatok adattárában levő „6”-os kartonját(20) az Operatív nyilvántartó osztálynak felküldeni. Az Operatív nyilvántartó osztály a szükséges anyagok előkészítését követően folyamatosan értesíti a szerveket a közös felülvizsgálat időpontjáról.

A felülvizsgálat után a megmaradó anyagokhoz tartozó „6”-os kartont a küldő szerv visszakapja, a többit a selejtezésre kiválasztott anyagokkal együtt az Operatív nyilvántartó osztály megsemmisíti.

Az irattározott hálózatok anyagai közös felülvizsgálatánál az alábbi elveket javasoljuk alkalmazni:

a. a „meghiúsult beszervezés” és a „beszervezéstől elálltunk” címen irattározott dossziékat és a „6”-os kartonokat meg kell semmisíteni.

b. „B” dossziék.

Minden kizárt hálózati személy irattározott „B” dossziéját az irattározó osztály köteles felülvizsgálni.

A felülvizsgálat során javasoljuk megsemmisíteni:

- az elhunyt,

- az MSZMP-tag,

- a funkcióban levő, illetve került (tanácstag, képviselő, magasabb egyházi tisztségviselő) kizárt hálózatok „B” dossziéját, valamint

- azokét, akiket ugyan beszerveztek, de semmiféle érdemi munkát szerveink részére nem végeztek.

c. Az „M” dossziék megsemmisítendők a 0012/1972. BM parancs 34/d. pont(21) figyelembe vételével.

5. A felülvizsgálat során mind a megszüntetett ügyekben, mind a kizárt hálózatok vonatkozásában az operatív osztályok kötelesek intézkedni a szakszolgálatok (pl. útlevél osztály, KEO,(22) BM III/2.,(23) BM III/3.,(24) BM III/4.(25) osztályok), társ csoportfőnökségek és a társ szervek felé, hogy a náluk levő anyagok megsemmisítésére, az adatok az adattárakból törlésre kerüljenek.

6. Kérjük, hogy javaslatukat - jóváhagyás után - az AB(26) Miniszterhelyettesi Titkárság vezetője a központi szervek vezetőinek és a megyei áb. helyetteseknek, mint a miniszterhelyettes úr utasítását végrehajtásra küldje meg, valamint az abban foglaltakról a szakszolgálatok vezetőit a szükséges mértékben tájékoztassa.

Célszerűnek tartjuk jelezni, hogy a központi számítógépre és a helyi nyilvántartási rendszerek fejlesztésére, illetve az adatok karbantartására további intézkedések történnek.

Budapest, 1989. november

Dr. Horváth József r. vőrgy. csoportfőnök

2.Módosító kiegészítés a 11-13/1468/1989. számú javaslathoz
1989. december 22.

1. Az anyagok megsemmisítéséhez jegyzőkönyv nem kell.

2. A c. pontból kérjük törölni az alábbi bekezdést:

„Az f, g, h pontok esetében nem lehet törölni azokat a személyeket, akiknek a nyilvántartására a Btk. 29. § alapján - a bűntetti nyilvántartás szabályai szerint - nincs lehetőség.”

3. A „B” dossziékban elhelyezett nyugtákat nem kell megsemmisíteni, biztonságos tárolásukról gondoskodni kell.

4. Tájékoztatom, hogy a 0018/1975. számú BM parancs(27) hatálytalanítását kezdeményeztük.

Budapest, 1989. december 22.(28)

Jegyzetek

(1) Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára - továbbiakban ABTL -, III/III. csoportfőnökség, Horváth József csoportfőnök szám nélküli feljegyzése, 1990. január 17.

(2) ABTL-1.11.1 Állambiztonsági Miniszterhelyettesi Titkárság, 45-146/2/89., 1989. december 18. Eredeti száma: III/III. csoportfőnökség, 11-13/1468/1989.

(3) ABTL-1.11.1 Állambiztonsági Miniszterhelyettesi Titkárság, szám nélküli módosító kiegészítés a 11-13/1468/1989. számú javaslathoz, 1989. december 22.

(4) A levéltár neve időközben Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárára változott.

(5) A minősítést a belügyminiszter 2000. február 8-án kiadott BM 40-16-100/5-78/2000. számú határozatával törölte.

(6) Az 1989. évi XXV. törvénnyel módosították a büntető törvénykönyvet, míg a XXXI. törvénnyel az alkotmányt.

(7) Személyi dosszié - a bizalmas nyomozás alatt álló személyekről nyitott dosszié. Csoportdosszié - egymással szervezeti kapcsolatban álló személyekről felállított dosszié. Körözési dosszié - a külföldi hírszerző ügynökökről, illetve az államellenes tevékenységgel vádolt és megszökött vagy külföldre távozott személyekről nyitott dosszié.

(8) Előzetes ellenőrzést azokkal a személyekkel kapcsolatban folytattak, akik nem álltak bizalmas nyomozás alatt, de tevékenységükről az állambiztonsági szervek számára figyelmet érdemlő információk érkeztek.

(9) A korábbi tevékenység, majd a későbbi magatartás alapján a „társadalomra veszélyes” kategóriába sorolt személyek ellenőrzésére nyitott dosszié.

(10) Azokról a rendkívüli eseményekről (röpcédulázás, falfirkálás, zászlótépés) nyitott dosszié, amikor a bizalmas nyomozás megindulásakor az elkövető(k) személye még ismeretlen volt.

(11) A vidéki szervek különösen fontos ügynöki bizalmas nyomozásainak ellenőrzésére nyitott dosszié típus.

(12) Objektum dosszié olyan intézményekről, üzemekről, hivatalokról nyitottak, amelyek operatív ellenőrzést igényeltek. Vonal dossziét állítottak össze az „osztályellenség” fontosabb kategóriáiról pl. a csendőrök, katonatisztekről.

(13) A határidőt Pallagi Ferenc kézzel átjavította január 31-re.

(14) A tartó szervek hálózati naplóban rögzítették az általuk foglalkoztatott hálózati személyek legfontosabb adatait.

(15) A hálózati jelöltekről a tanulmányozás megkezdésekor egy ún. figyelőkartont állítottak ki.

(16) A különösen jelentős és ezért titkosított hálózati személyek adatait különös gonddal kezelték. A nyilvántartásban történő ellenőrzés esetén pl. Operatív nyilvántartó osztály nem adott közvetlenül választ a lekérdezőknek. Ilyenkor a tartó szerv döntötte el, hogy felfedi-e ügynökét a társszervek előtt.

(17) A hálózati személy operatív szempontból jelentős, a Magyarországon és külföldön élő ismerőseiről, kapcsolatairól „6/a” kartont állítottak ki.

(18)  „B” dosszié tartalmazta a hálózati személy tanulmányozásával, beszervezésével, az állambiztonsági szervekkel való együttműködésével kapcsolatos dokumentumokat.

(19) A hálózati személyek jelentéseinek gyűjtésére szolgáló dosszié.

(20) A hálózati személy legfontosabb adatait „6”-os kartonon rögzítették. A részletesebb adatokat tartalmazó „6/C” karton szolgált a statisztikai feldolgozások alapjául. A lakcímek szerinti nyilvántartásra a „6/d” kartonokat használták. „6/b” kartonokon rögzítették a szerv által fenntartott „K” (konspiratív) lakások, illetve a lakásuk használata miatt beszervezett ún. „T” (találkozási) lakásgazdák bérleményeinek adatait.

(21) Az állambiztonsági szervek hálózatának nyilvántartására szolgáló szabályzat idézett pontja sorolta fel azokat az eseteket, amikor tilos volt megsemmisíteni a „B”, illetve „M” dossziékat. (Külföldi állampolgárságú, vagy különösen jó munkát végzett, vagy politikai ügyben elítélt hálózati személyek stb.)

(22) Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hivatal.

(23) Operatív figyelő- és környezettanulmányozó osztály.

(24) A „K” ellenőrzési osztály feladata volt a postai küldemények ellenőrzése.

(25) Az operatív-technikai ellenőrző és információt feldolgozó osztály végezte a telefon- vagy szobalehallgatást.

(26) Állambiztonsági.

(27) Az idézett parancsban szabályozták az állambiztonsági szervek előzetes ellenőrző és bizalmas nyomozó munkája során keletkezett információk feldolgozását.

(28) A dokumentum alján a következő, aláírás nélküli kézírásos megjegyzések olvashatók:

„Szóbeli kiegészítés XII. 27-én:

-  a meglévő megsemmisítési jkv.-ket megsemmisíteni

-  a még megmaradt nyugtákat alosztályvezető [az alosztályvezető szóból az „al” előtagot kézzel áthúzták] gyűjtse össze; amelyeket korábban megsemmisítettünk a szóbeli utasítás alapján, azokat - természetesen - nem!

-  csak az osztály ez évi (1989) iktatókönyve maradjon meg! Januárban nyitunk újakat!”