Beszámoló a Történeti Levéltárban rendezett tudományos konferenciáról

Beszámoló a Történeti Levéltárban rendezett tudományos konferenciáról

Epizódok a titkok házából
A politikai rendőrség mindennapjai 1956 után

Tudományos konferencia a Történeti Levéltárban
2015. november 30.

A levéltár Tudományos Főosztályának munkatársai konferenciát rendeztek, amelyben a folyamatban lévő kutatások tükrében nyújtottak bepillantást a „kulisszák mögé”, vagyis a politikai rendőrség egyes osztályainak konkrét tevékenységébe, egy–egy esettanulmány segítségével.

Gyarmati György főigazgató úr bevezető szavaival és elnökletével kezdődött a „titoktalanítás” a teltházas konferencián. Okváth Imre A vadász és a vadak. A katonai elhárítás és a nyugati katonai attasék játszmái, 1957–1989 című előadásából megtudhattuk, hogy a katonai elhárítás „vadászai” inkább az általuk megfigyelt és leleplezni szándékolt ellenséges hírszerzők prédái voltak. Munkájuk eredménye, illetve eredménytelensége alapján arra a következtetésre jutott a kutató, hogy a belügyi titkosszolgálat legkevésbé kompetens csoportfőnöksége talán a katonai elhárítás volt. Palasik Mária a hírszerzés egy eddig nem ismert történetét osztotta meg velünk Egy dezertált magyar hírszerző tanúvallomása Amerikában. (Washington, 1966. március) című előadásában. A történet leginkább figyelemfelkeltő epizódja az volt, hogy kiderült: a magyar hírszerzés angol és francia nyelven hamisított Newsweek számokat terjesztett a harmadik világ egykori gyarmatain a hatvanas években, propagandisztikus célzattal. A szekció utolsó előadója Slachta Krisztina volt, aki a sváb kitelepítések során Németországba került családok hazalátogatásairól, illetve annak állambiztonsági vonatkozásairól osztott meg a hallgatósággal néhány történetet, A BM III/II. tevékenysége az idegenforgalom ellenőrzésében. Az ún. „rokonlátogatók” címmel.

A kávészünet után Palasik Mária foglalta el az elnöki széket. Cserényi-Zsitnyányi Ildikó Hálókocsi-kalauzok. „Legalizált” csempészet a közlekedési elhárításnál című előadásából megtudhattuk, hogy a hálókocsi kalauzok nem azok, amiknek látszanak, ugyanis politikai rendőrség szabotázs-elhárítással foglalkozó nyomozói az ügynökként dolgozó kalauzok segítségével virágzó csempészhálózatot építettek ki. Takács Tibor Egy szép barátság vége: Csere Lajos őrnagy és a „Kenyeres” fedőnevű ügynök címmel osztott meg velünk egy történetet, amelyből az is kiderült, néha igencsak jövedelmező lehetett az ügynöknek, ha jó kapcsolatot ápolt tartótisztjével, ugyanis még egy lakást is kaphatott jó munkájáért. Papp István a tőle megszokott falusi miliőt varázsolta elénk Találkozási lakások Csorváson. A mezőgazdasági elhárítás gyenge pontjai egy Békés megyei falu példáján című előadásával, és beavatta a hallgatóságot a vidéki ügynökhálózat-építés nehézségeibe.

A konferencia délutáni szekciójában Okváth Imre vette át a levezető elnöki teendőket. Az első előadást Müller Rolf tartotta, Helykeresés. Fedett objektumok – fedővállalatok, 1956–1990 címmel. A politikai rendőrségnek a T-, illetve K-lakások, és tágabban értelmezve a titkos objektumok létesítésére irányuló erőfeszítései okozta problémákat vette számba, bemutatva milyen presztízs-, anyagi- és hatalmi szempontok korlátozták a Belügyminisztérium hatókörét. Krahulcsán Zsolt: Az IBUSZ vezérigazgató-helyettesének esete a magyar elhárítással címet viselő előadásában Dr. Marton János külkereskedelmi szakember életútját villantotta fel. Főként azt a problémát érzékeltette, milyen ellentmondásos viszony fűzte a devizaszerzés sajátos módszereiben érdekelt férfit a politikai rendőrséghez, hogyan vette igénybe felső szintű politikai kapcsolatait ügyeinek elsimításához. Borvendég Zsuzsanna Hollósi Péter államvédelmi alezredes szökése a kádári „liberalizmusból” címmel a levélellenőrzés területén dolgozó, magas rendfokozatot viselő tiszt ellentmondásos életútját, kudarcos külföldre távozását ismertette meg a szép számú hallgatósággal. Az ügy legfontosabb tanulsága, hogy a gyenge képességű, felkészületlen operatív tisztet a nyugati titkosszolgálatok sem kívánták saját céljaikra igénybe venni. A konferencia záró előadását Köbel Szilvia tartotta, aki Állam elleni bűncselekmények vizsgálata az 1980-as évek végén címmel a vizsgálati munkában lévő területi különbségeket, a sokszor nagyon is eltérő gyakorlatot, illetve az egyes, politikainak minősített ügyek különböző kezelését mutatta be. A konferenciát Okváth Imre zárszava zárta, melyben a hallgatóságot biztatta a majdani konferencia kötet elolvasására és invitálta a résztvevőket a januárban induló, kémhistóriákat bemutató filmklubban való részvételre.

Témakörök: 
Konferencia