Beszámoló a Történelmi KávéháZ előadásáról

Kávássy János Előd - A zajból a „kockacsendbe” - Rajki Márton ügye

A Történelmi KávéháZ 2016. májusi rendezvényén Kávássy János Előd, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum tudományos munkatársa A zajból a „kockacsendbe” - Rajki Márton ügye címmel tartott előadást.

Előadása bevezetőjében elmondta, hogy az 1956-os magyar forradalom 60. évfordulójának tiszteletére a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága összefogásával egy tanulmánykötet készül "1956 arcai" címmel, amely tizenöt - eddig a köztudatban talán kevéssé ismert - 1956-os hősről tizenöt tanulmányt fog közre adni, és ezek közül az ővé Rajki Márton személyével fog foglalkozni. A mostani előadása ezen a kutatáson alapul. Reményét fejezte ki, hogy az idei évforduló megünneplése méltóbb lesz, mint a tíz évvel ezelőtti.

Előadásában részletesen ismertette Rajki Márton élettörténetét, kiemelve, hogy Rajki Márton személyisége megformálódásának talán legfontosabb kiindulópontja szülővárosának, Zentának 1919-es szerb megszállása volt, amely érzelmileg annyira megérintette, hogy a zentai szerbellenes diákmozgalom vezetője lett. 1920-ban Magyarországra szökött, jogi egyetemet végzett, előbb Nyírbátorban, majd Újpesten folytatta jogi pályafutását, ez utóbbi helyen megnősült, nevét Klein Mórról ekkor változtatta Rajki Mártonra, katolicizált, és betagozódott az újpesti polgári elitbe.

Rajki Márton 1944-es munkaszolgálata kapcsán - ahová zsidó származása miatt kellett bevonulnia - mélységes felháborodásának adott hangot, amiért egyesek a magyarokat a nácikkal azonosítják, nem véve tudomást arról, hogy Magyarországot 1944-ben megszállta a náci Németország, így Magyarország elvesztette a függetlenségét. Ezzel - hangsúlyozta - a nem a bűnösök felelősségét kívánta csökkenteni, csak a történelmi igazsághoz kívánt hű lenni.

Rajki Márton 1945 utáni politikai szerepvállalása kapcsán az előadó azt az új információt is megosztotta a hallgatósággal, hogy Rajkit 1945-ben a helyi kommunista pártszervezet egyik vezetője felkérte, legyen Újpest polgármestere, de ezt ő nem vállalta.

Rajki részt vett a helyi Kisgazda Párt szervezésében, majd bizonyos belső konfliktusok után - Rajki nem tartotta kívánatosnak az együttműködést a Kommunista Párttal - a pártpolitizálástól visszavonulva a helyi katolikus egyházközséghez kapcsolódva vett részt Újpest közéletében. Ellátta több egyházi személyiség bírósági védelmét az ún. háborús bűnösök pereiben. Védte többek között Dr. Csík József újpesti apátplébánost is.

Az előadás leghosszabb része Rajki Márton 1956-os szerepvállalásával foglalkozott, napról napra felidézve a forradalom újpesti eseményeit. Rajki Márton a forradalom első szakaszában az újpesti Forradalmi Bizottság elnöke volt. E funkciójában sokat tett a közbiztonság megőrzéséért és a fegyveres konfliktusok elkerüléséért, valamint hatásköri küzdelmeket folytatott a forradalom másik helyi vezetőjével, Kósa Pállal. Az újpesti politikai elit minden színezetű részéhez jó kapcsolatok fűzték, és ezeket az emberi kapcsolatait használta fel közéleti tevékenységében.

Október 30. után, miután lemondott a Forradalmi Bizottság elnöki tisztségéről, egy katolikus párt megszervezésébe kezdett, amely azonban már valós tevékenységet nem folytathatott.

A forradalom leverése után először 1957 tavaszán tanúként hallgatták ki, majd nem sokkal később letartóztatták, és egy koncepciós perben első és másodfokon is halálra ítélték. 1959. július 30-án végezték ki, testét a 301-es parcellában, jeltelen sírba temették. A hozzátartozói csak titokban kereshették fel a sírját egészen a rendszerváltásig.

Előadása végén Kávássy János Előd, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum tudományos munkatársa Rajki Mártont Bajcsy Zsilinszky Endréhez hasonította, aki véleménye szerint a magyar történelem egyik legnagyobb hőse volt.

Az előadást követően a hallgatóságból Standeisky Éva történész szólt hozzá, aki a előadást dicsérő szavai után arra hívta fel a figyelmet, hogy érdekes kutatási téma lehet annak vizsgálata, hogy a zsidó származású Rajki Márton hogyan illeszkedett be az újpesti társadalomba, és mi lehetett a katolicizálásának oka. (Megemlítette, hogy ő Bajcsy Zsilinszky Endre helyett inkább a Radnóti Miklós, Sík Sándor párhuzamot vizsgálná.)

Az előadáson jelen voltak Rajki Márton leszármazott családtagjai, akik elmondták, hogy a család anyai ágon Nyugat-Magyarországról, egy német eredetű, cipszer családból származik. Rajki Márton dédunokája maga is történész, aki dédapja életének feldolgozásával foglalkozik.

Palasik Mária, a Történeti Kávéház házigazdája az újpesti polgári társadalom vizsgálatára hívta fel az előadás kapcsán a figyelmet, valamint elmondta azt is, hogy a Történemi Kávéház következő előadását Papp István, a Történeti Levéltár történésze fogja tartani Fehér Lajosról, a Kádár-korszak meghatározó agrárpolitikusáról.Kávássy János Előd előadásának videó felvétele hamarosan elérhető lesz a Történeti Levéltár honlapján.