Beszámoló Kónyáné dr. Kutrucz Katalin előadásáról

Beszámoló Kónyáné dr. Kutrucz Katalin előadásáról

2017. január 12-én a Történelmi Kávéházban levéltárunk főigazgató-helyettes asszonya

MIRŐL ÁRULKODNAK A HÁLÓZATI KARTONOK?

címmel tartotta meg előadását.

Elöljáróban elmondta, hogy az állambiztonsági szervek hálózati nyilvántartásáról számos szabály rendelkezik*, ám az iratok tanulmányozása alapján megállapítható, hogy a gyakorlat időnként eltért az elõírtaktól. Évtizedes tapasztalatai és a hálózati kartonok - az un. 6-os kartonok, Figyelõ kartonok, Változást jelentõ határozatok és Hálózati Adatlapok - egyenkénti átnézése alapján igyekszik ismertetni a hálózati nyilvántartás egy szűk szeletének, a hálózati kartonoknak a rendszerét.

Fontosnak tartotta már az előadás kezdetén elmondani, hogy az állambiztonsági hálózati kartonon szereplő személyek nem minősíthetõk automatikusan valamifajta "ügynököknek", azaz hálózati személyeknek.

A hálózati kartonok egy része eleve nem azzal a céllal készült, hogy ügynökök adatait rögzítsék. Például:

  • a 6/a karton első oldalán az ügynök valamely fontos kapcsolatának neve és személyi adatai szerepelnek.
  • 6-os kartont állítottak ki meghiúsult beszervezési kísérletekrõl is.

A beszervezett személyek egy része - hiába szerepel a nevük 6-os kartonon - nem vált hálózati személlyé, mert a beszervezés után megtagadták a hálózati munkát, nem adtak jelentést.

Jogi értelemben azok sem tekinthetõk hálózati személyeknek, akiknek nem maradtak fenn a jelentései, illetve nincsen beszervezési nyilatkozata vagy az együttműködésbõl származó előnyöket bizonyító dokumentuma. Végül fontos figyelembe venni azt is, hogy azok közül, akik iratokkal igazolhatóan "ügynöknek" takinthetünk, volt sok olyan is, aki jelentéseiben nem adott terhelő információt az általa megfigyelt személyekről, és az állambiztonsági szervek késõbb éppen arra hivatkozva zárták ki az "ügynököt" a hálózatból, hogy jelentései értéktelenek, sõt hamisak voltak, és a szervek megtévesztése céljából készültek.

Az "ügynöki" skála nagyon széles, az egyik végén a teljesen ártatlanok vannak, míg a másik végén azok, akiknek a jelentései alapján akár halálos ítéletek is születhettek.

Azaz, foglalta össze Kutrucz Katalin, minden egyes egyedi esetet az iratok alapján alaposan meg kell vizsgálni, és csak annak alapján lehet valamilyen fajta véleményt kialakítani.

Ezt követõen kivetítőn bemutatott eredeti, de többségében anonimizált hálózati kartonok és néhány egyéb fontos hálózati nyomtatvány ismertetésével folytatódott az előadás:

a) 6-os karton. Minden beszervezett személyről ki kellett tölteni, valamint azokról is, akiknek beszervezése meghiúsult.

b) 6 a. karton. A hálózati személy operatív szempontból jelentõs, Magyarországon és külföldön élő kapcsolatairól kellett kitölteni.

c) 6 b. karton. A „K”- és „ T "-lakások cím szerinti nyilvántartásához kellett kitölteni.

d) 6 c. karton. A hálózati személyek speciális statisztikai nyilvántartásához és a kutatáshoz kellett kitölteni.

e) 6 d. karton. A hálózati személyek (élõ hálózati személyek) lakcím szerinti nyilvántartásához.

f) Figyelõ-karton. A fokozatosság elve alapján történõ beszervezés esetén, ha a beszervezés valamilyen ok miatt elhúzódott, vagy fontos operatív érdek megkívánta, kellett kitölteni a kiválasztott személyekről.

g) Változásjelentések és határozatok a hálózati személyek adataiban történt változásokról

h.) Hálózati adatlap, amely a mely a foglalkoztatott hálózat speciális statisztikai nyilvántartásához volt szükséges.

A bemutatott példák igazolták, hogy a kartonok önmagukban - még szabályszerû kitöltés esetén is - további vizsgálatokat igényelnek. A legérdekesebb bemutatott egyedi eset Csurka István drámaíró politikusé volt, akinek a 6-os kartonja alapján egyértelmű a beszervezése, és akinek volt - később megsemmisített, tehát ismeretlen tartalmú - "B" (beszervezési) dossziéja is, és aki maga is elismerte a beszervezést, de azt állította, hogy a beszervezése után jelentést nem adott. A 90-es évek elején nagy politikai vihart is kiváltó ügyben csak később került elõ olyan irat, amely Csurka Istvánt igazolta: egy megfigyelt személy operatív dossziéjában az állambiztonsági szervek írták le, hogy Csurka írásbeli jelentést nem adott, és a hálózati munkát erkölcsi okokra hivatkozva megtagadta, azaz ténylegesen nem tekinthető ügynöknek, és erkölcsi szempontból sem volt kifogásolható a tevékenysége. Ezt az állambiztonsági "igazolást" azonban a szervek az előkerült iratban - még a rendszerváltás előtt - tussal lefestették, csak késõbbi szakértői vizsgálat fejtette meg az eltüntetni kívánt szöveget, tisztázva így a Csurka Istvánt.

Kutrucz Katalin előadásának különösen érdekes része volt még az is, amely a különösen fontos, titkos (KFT) hálózati személyek nyivántartásának kérdéséről szólt. Ezeket az "ügynököket" a belügyminiszter engedélyével, a III. fõcsoportfõnök és helyettesei javaslatára, a szokásos nyilvántartásokban nem szerepeltették, és speciális - pontos részleteiben még nem ismert - szabályok vonatkoztak a nyivántartásukra.

A nagy érdeklõdéssel kísért elõadást a közönség kérdései és hozzászólásai követték. Szóba került többek között az a kérdés, hogy mennyiben követte a szovjet mintát a hálózati nyilvántartás magyar rendszere. Erre a kérdésre levéltárunk munkatársai is válaszoltak: Baráth Magdolna a szovjet állambiztonsági tanácsadók magyarországi szerepéről, míg Cseh Gergő Bendegúz a többi szocialista ország állambiztonsági nyilvántartásáról beszélt. A hálózati adatok számítógépes nyilvántartása kapcsán - EGPR, egységes gépi prioráló rendszer, Saturnus rendszer - szóba került az adatok feldolgozásának matematikai megközelítése, valamint az is, hogy a levéltárunk nincs birtokában ennek a számítógépes adatbázisnak. (Ugyanakkor a levéltár birtokában lévő valamennyi hálózati karton számítógépes fedolgozása megtörtént.) Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökhelyettese, a közönség soraiból szólva megerõsítette, hogy az egykori állambiztonsági szervek számítógépes adatbázisáról, illetve az azokhoz kapcsolódó un. mágnesszalagokról a NEB és Történeti Levéltár közös előadást is fog tartani, egy későbbi Történeti KávéháZ összejövetel alkalmával.

A Történelmi KávéháZ következő előadását 2017. február 9-én 15 órakor Sallai János A vasfüggöny története 1948-1989 címmel fogja tartani.

* Az állambiztonsági szervek hálózati nyilvántartásáról rendelkező belügyminiszteri parancsok elérhetők levéltárunk internetes parancsgyűjteményében:

SZABÁLYZAT a BM. III. Fõcsoportfõnökség operatív szerveinek hálózati nyilvántartására:
http://www.abparancsok.hu/sites/default/files/parancsok/10_21_31_1963_szab.pdf

SZABÁLYZAT a BM. állambiztonsági szervek hálózatának nyilvántartására:
http://www.abparancsok.hu/sites/default/files/parancsok/10-21_12_1972.pdf

Az állambiztonsági szervek hálózati nyilvántartása számítógépes adatbázisának értelmezéséhez kapcsolódó 1974-es utasítás szintén elérhetõ levéltárunk parancsgyűjteményében:

Utasítás az egységes Gépi Prioráló Rendszerben a lekérdezések, válaszadások, értesítések rendjére.
http://www.abparancsok.hu/sites/default/files/parancsok/65_6_2_1974.pdf

Témakörök: 
HírTörténelmi KávéháZ