Beszámoló Cserényi-Zsitnyányi Ildikó előadásáról

Beszámoló Cserényi-Zsitnyányi Ildikó előadásáról

Rejtélyes gázolás a szentendrei HÉV-nél! Főbe lőtte magát az államelnök fia? Ilyen és hasonló bombasztikus címekkel jelenhettek volna meg a bulvárlapok 1972 őszén. A komoly, független, gazdasági lapok - ha lettek volna -, azt a kérdést tették volna fel: Korrupciós ügy vagy ágazati belharc? A vonalas kommunista pártlap az amerikai imperialisták fellazító politikájáról és szocialista erkölcsök elsatnyulásáról cikkezhetett volna. A liberális ellenzék az Új Gazdasági Mechanizmus elleni támadásról írhatott volna - szamizdatban, és arról, hogy a pártállamban a titkosrendőrség törvénytelen működése halálba kergeti a kishalakat, miközben a főbűnösök megússzák.

Ezeket a megközelítéseket mind alá lehet támasztani különböző tényekkel - a Történelmi KávéháZ márciusi összejövetelén előadó Cserényi-Zsitnyányi Ildikó egy korábban megjelent dolgozatában* már be is mutatta ezeket -, ezúttal az állambiztonsági szervek szemszögéből ismertette a történteket - a többi olvasat lehetőséget csak vázlatszerűen felvillantva.

A Történeti Levéltárban két dossziésorozat őrzi az ügy dokumentumait. A titkos, operatív nyomozás iratai a nyolc kötetes ÁBTL-3.1.9.-O-15453 jelzetű iratsorozatban olvasható, míg a nyilvános vizsgálati és bírósági iratok a tizenhat(!) kötetes ÁBTL 3.1.9. V-159602 jelzetű dossziésorozatban találhatók. Ezek alapján az ügy röviden így foglalható össze - idézzük fel az előadást:

Az Új Gazdasági Mechanizmus bevezetése a mezőgazdaság területén a termelőszövetkezetek önállóságát növelte, ugyanakkor a külkereskedelmi jogosítványokat néhány kiemelt állami szervezet birtokolta. A hústermelés egyik legfontosabb tényezője a takarmányellátás, amelyhez egy fontos - vitaminokat és antibiotikumokat tartalmazó - adalékanyagot külföldről, Nyugatról kellett beszerezni. Egy amerikai vállalat, a PURINA kelet-európai területi irányítója, egy 1957-es magyar disszidens, aki érdekes módon amerikai-magyar kettős állampolgársággal rendelkezett, az ágazati irányítókat - minisztériumot és trösztöket - megkerülve, illetve ezek illetékes vezetőit megvesztegetve, közvetlenül a mezőgazdasági szereplőkhöz fordult üzleti ajánlattal. A legnagyobb, a nádudvari és bábolnai szövetkezetekkel is tárgyalt - a Nádudvari Vörös Csillag Szövetkezet vállalta is, hogy megfelelő részesedés ellenében terjeszteni fogja az amerikai cég termékeit a kisebb mezőgazdasági szövetkezetek részére. Az üzlet része volt, hogy a PURINA képviselője, a Magyarországra rendszeresen beutazó, és itt tárgyaló Gláz Tibor minden ügyfelét megvesztegette - kit külföldi utazással, kit egyszeri - nyugati bankszámlán elhelyezett pénzösszeggel, kit állandó, de titkos részesedéssel. Természetesen minél magasabb szinten helyezkedtek el a megvesztegetettek, annál magasabb volt a megvesztegetési összeg. Az ügyfelek között volt Szabó István, a nádudvari szövetkezet vezetője, a későbbi MSZMP Politikai Bizottsági tag is, valamint Dobi Sándor, Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács egykori elnökének fia is, akiről Ortutay Gyula naplójában, 1972. november 7-i bejegyzéssel nagyon szűkszavúan így írt: „Hát tudom én az igazat Dobi Sándor öngyilkosságáról, aki […] azért lett öngyilkos, mert részes volt egy nagy sertés- etc. tápszerpanamában. Egy nyugati világcégtől tonnánként 20 dollárcent jutalékot kapott. S ebben vagy hasonló panamában buktak le vagy még húszan, köztük Mohácsi Károly, a »nehéz ember«, akit 1956-os politikai ágálásának következményei alól én mostam ki... Micsoda ország, milyen pazarlás, milyen emberi gyöngeség, s a vezetőkben is az előrelátás hiánya.” Ortutay, 2010: 322.

Az ügy érdekessége volt, hogy az amerikai tápszer bevált, a magyar államot lényegében kár nem érte, mert a hústermelés korábban soha nem látott módon fellendült. Ugyanakkor a vesztegetések, a devizagazdálkodási bűntettek és a gazdálkodási szabálytalanságok - a hivatalos utak megkerülése - lehetőséget teremtett az ellenérdekelt politikai és gazdasági szereplők számára, hogy beavatkozzanak.

Az állambiztonsági szervek már az 1960-as évek közepétől szoros ellenőrzés alatt tartották Gláz Tibort, minden üzleti tárgyalását lehallgatták - először kémtevékenységgel gyanúsítva -, és a vesztegetéseket operatív eszközökkel bizonyították. Ezek a bizonyítékok bírósági tárgyalásokon nem lettek volna felhasználhatók, ezért azokat a letartóztatottak beismerő tanúvallomásaival pótolták. Az ügyben végül huszonnyolc személy ellen emeltek vádat, és valamennyiüket elítélték, felfüggesztett, de letöltendő börtönbüntetéseket is kiszabtak. A felvezetőben megfogalmazott állítás, miszerint a főbűnösök megúszták, lényegében igaz: a magasabb szintű gazdasági vezetők miniszteri dorgálást kaptak Dögei Imre mezőgazdasági minisztertől, Szabó István ügyét pedig csak egy egyszerű kis botlásnak minősítették. Gláz Tibor rövid időt töltött börtönben, amerikai nyomásra - jó magaviseletére hivatkozva 1974 végén kiengedték a börtönből, és visszatért az Egyesült Államokba.

Az ügy történetéhez, jelenőségének megítéléséhez még hozzátartozik, hogy a fejleményekről Rácz Pál állambiztonsági belügyminiszter-helyettes heti tájékoztatót kapott, és az amerikai fél mind külügyminiszteri, mind kereskedelmi miniszteri, mind pedig konzuli szinten állandó tárgyalásban volt a hazai illetékes szervekkel, egyrészt Gláz amerikai állampolgársága, másrészt viszont az ügy kényessége miatt, amely veszélyeztethette az amerikai–magyar gazdasági kapcsolatokat.

A történet további részleteinek ismertetésétől - terjedelmi okok miatt - most eltekintünk. Az érdeklődők számára tudjuk ajánlani Cserényi-Zsitnyányi Ildikó hivatkozott tanulmányát, valamint az előadásról készült videofelvételt is, amelyet hamarosan feltöltünk az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára honlapjára.

A Történelmi KávéháZ következő rendezvénye 2017. április 11-én (kedden!) 15 órakor lesz. Borvendég Zsuzsanna A Cég megnyertjei - a megnyertek cégei címmel a katonai felderítés titkos gazdasági akcióiról, a belügyi és katonai hírszerzés rivalizálásáról fog előadni.

* Cserényi-Zsitnyányi Ildikó: Adósságokkal terhelt titok - BETEKINTŐ 2016/4 http://www.betekinto.hu/2016_4_cserenyi

Témakörök: 
HírTörténelmi KávéháZ