A hét dokumentuma

május 15.

Atkáry Arisztid igazolványképe

Eléggé közismert történet, hogy Darvas Iván színművészt az 1956-os forradalmat követően börtönbüntetésre ítélték, miután részt vett bátyja kiszabadításában október végén. De már ezt megelőzően is a politikai rendőrség látókörébe került, ahogyan az e napon a Belügyminisztérium Vizsgálati Főosztályán készített jelentés tanúsítja. Azzal vádolták Darvast, hogy segítette Atkáry Arisztid munkáját, aki egy olasz diplomata közvetítésével a Szabad Európa Rádió számára végzett kémtevékenységet. A szövevényes ügyben végül csupán a báty, Darvas Attila kohómérnök állt a bíróság elé. Atkáryt, mint első rendű vádlottat 15 év börtönbüntetésre ítélték.

A képen a kutatható borítékban lévő 533/12. számú fotó, Atkáry Arisztid igazolványképe látható.

május 2.

Pozsonyi István államvédelmi főhadnagy jelentést készít „Vadászné” fedőnevű ügynökkel lezajlott találkozóról. A Kati eszpresszóban tartott találkozón arra utasította az ügynököt, hogy keresse fel Sebestyén Árpád fogorvost kezelés céljából. A politikai rendőrség 1951 óta megfigyelés alatt tartotta az Egyesület Államokban élő villamosmérnök, Sebestyén György itthon maradt családtagjait. A rendkívül szokatlan ügynöki akcióra (melynek költségeit részben fedezte az ÁVH) is azért került sor, hogy az megfigyelési jelölt édesapjának bizalmába férkőzzenek. Az abszurditásoktól sem mentes eseménysor remekül példázza milyen zaklatásokra számíthattak a Nyugatra távozottak itthon maradt családtagjai a politikai rendőrség részéről.

K-269. 152. számú boríték, Sebestyén György útlevél kérelemhez csatolt gimnáziumi arcképe. A kérelmet Alexits György matematikus, az MTA tagja támogatta, így a fiatalember legálisan hagyta el az országot, de útlevelének lejártakor külföldön maradt.

április 24.

A Legfelsőbb Bíróság népi demokratikus államrend ellenizgatás vádjával 10 hónapi szabadságvesztésre és 2000 forint értékű vagyonelkobzásra ítélte K. Molnár Sándor 63 éves, kuláknak minősített vésztői gazdálkodót. A vád szerint az izgatást azzal követte el, hogy egy ismerőst levélben óvta házvásárlástól, mivel ő is kuláklistára fog kerülni. A Békés megyei eljárás jól tükrözte a parasztpolitikában 1955 második és 1956 első felében, Nagy Imre bukása utána bekövetkező szigorodást, amelynek során újraindult a kollektivizálás és a módos parasztság zaklatása.

A kép kattintásra nagyobb méretben is megtekinthető.

április 18.

„Márton” fedőnevű ügynök beszámol a Belügyminisztérium Bács-kiskun Megyei Főosztályának a kecskeméti konzervgyárban lévő helyzetről, főként az újító mozgalomról. A munkások gyenge fizetésüket egy-egy apró újításért járó jutalommal próbálták feljavítani. A gyárat 1956 szeptemberéig hét ügynök tartotta szemmel, s jelentéseikből is kitűnik, hogy a munkások és műszaki szakemberek rendkívül elégedetlenek voltak az alacsony éleszínvonal, a tervezési hibák, a túltengő bürokrácia, a túlhajszolt életmód és a normák felemelése miatt.

A kép kattintásra nagyobb méretben is megtekinthető.

április 11.

, , ,

A Belügyminisztérium Zala megyei Főosztályáról Havasi László hadnagy jelentést tesz arról, hogy Fehér István r. tizedest 10 nap szigorú fogsággal fenyítette meg. Az ügy előzménye, hogy a nagykanizsai örsön kapuőri szolgálatot ellátó Fehér a rendőrség egyik szobájából ellopott több, bűnjelként kezelt villamossági cikket (villamosdugó, foglalat, vezeték, kripton izzó), feltehetően azzal a célzattal, hogy saját célra felhasználja vagy értékesítse. A hétköznapi eset jól rávilágít a politikai rendőrségen belüli ellátási, fegyelmi problémákra, az állomány lassú bomlására, amely 1956 folyamán egyre erősebbé vált.

A képek kattintásra nagyobb méretben is megtekinthetők.

Oldalak