Beszámoló Soós Viktor Attila előadásáról

A Történelmi Kávéház 2019. májusi rendezvényén külső kutatóink közül Soós Viktor Attila, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja tartott előadást.

Az előadás címe: L"ÉK"-et kap a Világosság Az Állami Egyházügyi Hivatalba telepített rezidentúra és K-lakás az egyházak irányába végzett hírszerzés szolgálatában.

Soós Viktor Attila először röviden ismertette a történelmi hátteret: az egyházak intézményes ellenőrzését a pártállam idején elvi szinten a "Párt", azaz előbb a Magyar Dolgozók Pártja, majd a Magyar Szocialista Munkáspárt irányította. A végrehajtás az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH), a Belügyminisztérium (államvédelem, állambiztonság) és a Külügyminisztérium feladata volt.

Az egyházak irányában végzett hírszerzés legfontosabb terepe a Vatikánhoz fűződő kapcsolat volt. Angelo Rota pápai nuncius 1945-ös kiutasításával a magyar-vatikáni hivatalos diplomáciai kapcsolatok megszakadtak. A két ország kapcsolatát a magyarországi egyházüldözés igen negatívan befolyásolta, ennek ellenére 1955-ben Moszkvában, majd később 1967-ben Budapesten a szocialista országok hírszerző szerveinek találkozóján Magyarország kiemelt feladatként kapta meg a Vatikánnal való "foglalkozást". Az 1960-as években az elszigeteltségéből kitörni igyekvő Kádár-rendszer - noha a belső egyházüldözést az ismétlődő perek jelezték - sikerrel épített ki nemzetközi kapcsolatokat. Ezt a II. Vatikáni Zsinaton (1962-1965) való kiemelt részvétel, valamint Agostino Casaroli 1963-as látogatása is jelezte, majd hamarosan sikerült a Mindszenty Józsefhez kapcsolódó konfliktust is rendezni. 1963 és 1988 között 63 alkalommal folytattak magyar-vatikáni tárgyalásokat, egyeztetéseket hol Budapesten, hol pedig Rómában.

A Belügyminisztérium III/I. (Hírszerző) Csoportfőnökségén a 4. osztály feladata volt a Vatikán, Izrael és az egyházi emigráció irányába folytatott hírszerzés. Ennek megfelelően innen indult 1967-ben a "Világosság" fedőnevű rezidentúra szervezése, amelyet az Állami Egyházügyi Hivatal vezetője és a belügyminiszter által 1969. március 13-án aláírt megállapodás véglegesített. Ennek értelmében az ÁEH-ban fedett állásban hírszerző tisztek nyertek alkalmazást:

• Orosz József rendőr őrnagy, rezidens "Vági" fedőnévvel az ÁEH-ban az Elvi-, Nemzetközi Főosztály vezetője, később a Katolikus Főosztály vezetője. Felelős volt a legális és titkos úton szerzett információk elemzéséért, feldolgozásáért, a rezidentúra közvetlen irányításáért.
• Horváth Sándor rendőr hadnagy, "Bajomi" fedőnévvel az ÁEH Katolikus Főosztály nemzetközi kérdésekkel foglalkozó előadója. Felelős volt a Vatikán, a nemzeti hierarchiák és a katolikus papi emigráció területén folytatandó hírszerző munkáért.
• Stökl József rendőr főhadnagy "Zentai" fedőnévvel az ÁEH Elvi-, Nemzetközi Főosztály előadója. Felelős volt a legális és titkos úton szerzett információk elemzéséért, feldolgozásáért, elsősorban a Vatikán és a nemzeti hierarchiák viszonylatában.
• Dr. Pozsonyi László rendőr hadnagy "Vértesi" fedőnéven az ÁEH Protestáns Főosztály nemzetközi kérdésekkel foglalkozó előadója. Felelős volt a protestáns világszervezetek vonalán végzendő hírszerző munkáért.

A "Világosság" rezidentúra ötödik tagját a Külügyminisztériumban foglalkoztatták:

• Kozdon János rendőr százados "Szűcs" fedőnévvel egyházügyi referens volt, aki felelős volt a nem rezidentúrális területen folytatandó hírszerző munkáért (Dél-Amerika, Hollandia, Belgium, Skandinávia).

A "Világosság" rezidentúra tevékenységének legfontosabb irányai voltak: Vatikán, Egyházak Világtanácsa (Genf), a Vatikán és EVT együttműködésének szervezeti keretei, Keresztyén Békekonferencia (Prága).

A "Világosság" rezidentúra létrehozását és tevékenységét a Történeti Levéltárban öt dosszié dokumentálja. Ezek tartalmáról, konkrét operatív akciókról és a rezidentúra eredményességéről is beszámolt az előadó, majd ezt követően rátért a rezidentúrához kapcsolt "K"-lakás, azaz Konspirált lakás történetének ismertetésére. Az "ÉK" fedőnevű "K"-lakás dokumentációja levéltárunkban négy dosszié, és ez tartalmazza azoknak a hírszerző tiszteknek és hálózati kapcsolatoknak a nevét is, akik a lakást 1968 és 1985 között felkeresték. Többek között megfordult itt többek között "Aldebrői" (Tóth Károly református püspök) és "Kerkai" (Timkó Imre görögkatolikus püspök) is, de például 1975-ben rendszeresen találkoztak itt "Zeusz", "Barát", "Kőműves", "Szentendrei", "Egresi" és "Ács" fedőnevű hálózati kapcsolataikkal.

Az "ÉK" fedőnevű "K"-lakás működtetése kapcsán előfordult dekonspirációs esemény is, erről is szót ejtett az előadó, valamint a rezidentúra tisztjeinek további pályafutásáról is beszélt - többen is közülük diplomáciai beosztásokat kaptak Rómában, Genfben, de olyan is volt aki a rendszerváltás idején a Belügyminisztérium állományából sikeresen átejtőernyőzött az Igazságügyi Minisztériumba.

Az előadás igen tartalmas volt, s akit érdekelnek a témához kapcsolódó további információk, annak érdemes lesz megnéznie az előadás teljes videó felvételét, amelyet honlapunkon IDE kattintva érhető el.

További események levéltárunkban:

2019. június 5.
Dokufilmklub
Pataki Éva: Kiutazása közérdeket sért

2019. június 13.
Történelmi KávéháZ
Czene-Polgár Viktória: Pénzügyi jellegű bűncselekmények megítélése a Rákosi-korszakban.