Történelmi Kávéház - Beszélgetések a Történeti Levéltárban

Történelmi Kávéház - Beszélgetések a Történeti Levéltárban

MEGHÍVÓ

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2011 februárjában előadássorozatot indított, amelynek keretében az intézményben folyó tudományos kutatást és iratfeldolgozást mutatjuk be. Szívesen látjuk az érdeklődőket minden hónap második csütörtök délutánján előadásainkon és az azt követő beszélgetéseken. Februári rendezvényünkre Erdős Kristófot, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tudományos kutatóját, az ELTE BTK doktoranduszát hívtuk meg, hogy számoljon be legújabb kutatásairól.

A következő előadásra a 2019. február 14-én 17 órakor az ÁBTL aulájában kerül sor (Budapest, VI. ker. Eötvös utca 7.).

Előadó: Erdős Kristóf

Az előadás címe:

„100 cigiért vonaton egész Ausztriát át lehet utazni” 1
Magyar menekültélet Salzburgban a II. világháború utáni első években

1944–1945 fordulóján a háború utolsó hónapjaiban menekültek tízezrei hagyták el Magyarországot Ausztria irányába. A háború után jelentős számú menekült tartózkodott Ausztriában: tíz osztrákra közel három külföldi jutott. Előadásomban a II. világháborút követő első menekülthullám, az ún. „negyvenötösök” ausztriai történetébe kívánok betekintést nyújtani, amellyel a szakirodalom eddig kevéssé foglalkozott. Bár a téma vizsgálatához legtöbbször töredékes források állnak rendelkezésre, a hazai és ausztriai közgyűjteményekben őrzött iratokból mégis rekonstruálható a magyar menekültek élete Ausztriában, amely különösen érdekesnek bizonyult az 1945. május elején amerikai megszállás alá került Salzburg esetében. Köztudott, hogy a Szálasi-kormány utolsó minisztertanácsi ülését ebben a városban tartotta. Ugyanakkor az már kevésbé ismert, hogy a magyar Ideiglenes Nemzeti Kormány képviselői és a szövetséges hatalmak megbízottjai elsőként Salzburgban tárgyaltak az Ausztriában, Németországban és Olaszországban tartózkodó magyarok hazahozataláról, 1945. augusztus közepén. A tárgyalási jegyzőkönyv szerint Ausztria amerikai zónájában volt a legmagasabb a magyar polgári és katonai személyek létszáma.
   A háború végeztével a magyar menekültek gondozására, szociális ügyeik intézésére magukat „vöröskeresztesnek” nevező irodák jöttek létre, amelyek vezetői helyben tartózkodó magyarokból verbuválódtak. Előadásomban két ilyen, Salzburgban működő magyar szervezetet kívánok bemutatni. Tevékenységüket vizsgálva nemcsak a magyar menekültek életkörülményeibe nyerhetünk betekintést, hanem számos kérdéssel is szembesülhetünk az amerikai katonai hírszerzés és elhárítás tevékenységével kapcsolatban. Gellért Andor, az egyik salzburgi magyar iroda vezetője 1945. augusztustól decemberig az Ideiglenes Nemzeti Kormány általi hivatalos elismeréstől a külügyi állományba való felvételig jutott. Míg Gellért kormánymegbízottként, majd főkonzulként a magyar állampolgárok hazaszállításáról sikeres tárgyalásokat folytatott a szövetséges hatóságokkal, a magyar belügy az eltávolításán dolgozott. Előadásomban kitérek a salzburgi menekültek és a Magyarországon maradt családtagok kapcsolatára is, amelyben tetten érhető a magyar politikai rendőrség tevékenysége.

Erdős Kristóf

 

1 ÁBTL 3.1.9. V-29426 Dr. Ányos Henrik, 46/21.

Témakörök: 
Történelmi KávéháZ