A Kronosz Kiadó június 13-án mutatja be levéltárunkban korábbi főigazgatónk, Gyarmati György „Az emlékezet metamorfózisa ünnepeken, hétköznapokon” és „Kollektív nemzeti függelemsértés. Írások 1956-ról” című új könyveit.

"Az emlékezet metamorfózisa ünnepeken, hétköznapokon" című kötet útikalauz arról, hogy Március 15., Augusztus 20., vagy legutóbb október 23. mikor, s hogyan konfirmáltattak nemzeti ünneppé. Ennek jellemzője volt és maradt a verbális és szimbolikus megosztottság. A társadalom, illetve a rendszerkormányosok emlékezetében rendre más volt ’48 olvasata. „Ő császári és királyi felsége” , Ferenc József uralkodása idején látványosan bontakozott ugyan Kossuth Lajos kultusza, de csak mint társadalmi-közéleti ajzószer. Állami legitimálása mindvégig tiltatott. A Horthy-korszakban idővel egyszerre „törvényesítették” március és Kossuth emlékét. Utóbbi arra szolgált, hogy az aktuális kormányzót iktathassák az ünnepi szónoklatok „a magyarok Mózese” helyébe.

Egy újabb rendszer- és korszakváltás nyomán ugyanezen „Kossuth apánk” titulust kapta születésnapi ajándékul Rákosi Mátyás. Ez passzolt a vehemens kultuszgyártáshoz. A rákövetkező Kádár-korszakban – mert március 12 pontja és a Kossuth-címer látványosan újrahasznosultak 1956 októberében – a forró őszi napokat ellenforradalommá hivatalosították. Októbert próbálták „kiradírozni” a históriából, rá forradalomként emlékezni büntetendő cselekménynek számított. A kényszeredetten megült márciusi emléknapokon viszont rendre azt ismételték a vezérszónoklatok, hogy aktuálisan – még a hétköznapokban is – éppen beteljesülnek, megvalósulnak a ’48-as eszmék.

A "Kollektív nemzeti függelemsértés. Írások 1956-ról" című könyvből kiderül, hogy Magyarország huszadik századi történelmében 1956 őszének forradalma a legkiemelkedőbb kollektív nemzeti teljesítmény. Demokratikusan szétporciózva – társadalmasítva – erre rímel, hogy sokmillió Magyar Október volt, merthogy „szabadságra ment” egy országnyi népség az akkoriban regnáló önkényuralom alól. A történteket 32 évig ellenforradalomnak gyalázták. Az utóbbi 32 évben már visszamenőlegesen törvényesíttetett a forradalom, s minden újabb évfordulón ennek különböző optikájú emlékezetpolitikai újrahasznosításával bíbelődünk. Másik szálon viszont megadatott, hogy történeti múlttabló is formálódjon a lélegzetvételnyi szabadság napjairól, idő- és térbeli „környülállásairól”.

Ezekből kínálnak metszeteket a kötet elbeszélései. Külföldi olvasóknak (is) szánt koridéző összegzés, vagy éppen egy vidéki kisváros napról napra krónikája a forradalmas pezsgésről. Címerek, jelszavak, historikus versbeszédek vetélkedője. Fiatalok „kívül tágasabb” repülőgép-eltérítő kalandtúrája a vasfüggönyön túlra, itthon meg az ÁVH spartakiádja, hogy elnyerje a leggyűlöltebb hatalomszolga intézmény címet. Több írás szól arról is, hogy az ismertebb közéleti-politikai mozzanatok közepette milyenek voltak az egyidejű magántörténetek, el egészen a MUK-próbálkozásokig. „Márciusban Újra Kezdjük!” Kérdésként majd’ minden tavaszon aktuális volt. Volt? A szabadságvágy Pannóniában, Hunniában nem bír történelemmé patinásodni.

Időpont: 2023. június 13. 17 óra
Helyszín: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (1067 Budapest, Eötvös u. 7.)

A könyveket bemutatják és a szerzővel beszélgetnek:
Bánkuti Gábor és Szász Zoltán történészek

A rendezvény ingyenes, a könyvek a helyszínen kedvezményesen megvásárolhatók.