2022. március 4.

Magyarország négy országos múzeumi, illetve közgyűjteményi szakmai szervezetének elnöke 2022. március 3-i egyeztetésén mély aggodalmát fejezte ki a 2022. február 24-én Ukrajna ellen megindított katonai támadás és az azóta is folyó kiterjedt, a civil lakosságot is súlyosan érintő hadi cselekmények miatt. A híradások nyomán azt tapasztaljuk, hogy a háború következtében a népességet tragikusan érintő események mellett a kultúra intézményei, épületei, a bennük őrzött kulturális javak és az azokat gondozó munkatársak is súlyos veszélybe kerültek. Meggyőződésünk, hogy egy-egy nemzet kultúrája a világ kultúrájának a része, és a sérülések, károk nemcsak Európát, de az egész világot is végzetesen sújtják.

A szervezetek határozottan sürgetik Oroszországot, hogy tartsa tiszteletben az 1954-es Hágai Egyezményt, a kulturális javak fegyveres konfliktusok esetén történő védelméről szóló UNESCO-egyezményt, amelyet Oroszország ratifikált és köteles azt követni és betartani a kulturális örökség védelme érdekében.

Nyilatkozatunkban közös ajánlásokat fogalmazunk meg a múzeumok, könyvtárak, levéltárak és a kulturális örökségért felelősséget érzők számára, és kezdeményezzük a közgyűjtemények aktív szerepvállalását a válsághelyzet enyhítésében.
Felhívjuk a muzeális értékeket őrző intézményeket, vezetőiket és munkatársaikat, hogy a saját eszközeikkel és lehetőségeikkel mindent tegyenek meg az ukrajnai múzeumok, közgyűjtemények, könyvtárak, levéltárak, kulturális örökséghelyszínek értékmentéséért, beleértve a gyűjteményeket és az azokra vonatkozó digitális tartalmakat, valamint az intézményekben dolgozó szakembereket is.

Felhívjuk a nem közgyűjteményekben dolgozó civilek figyelmét is, hogy a háború további eszkalációja esetén felerősödhet annak a veszélye, hogy a gyűjteményi tartalmak sérülhetnek, gazdátlanná válhatnak vagy jogosulatlanul kerülhetnek magánkézbe. Ha ennek jeleit tapasztalják, kérjük, jelezzék ezt az illetékes hatóságok, a nagy közgyűjtemények felé.

- Intézményeink közül többen az adományok gyűjtőpontjaiként jelentkeztek, és a munkatársak tevékenyen részt vesznek ebben a munkában. Lehetséges megoldás az is, ha más gyűjtőpontokhoz csatlakoznak adományaikkal, önkéntes szervező, vagy egyéb munkájukkal, és folyamatosan figyelemmel kísérik, hogy milyen segítségnyújtásra van szükség, és tevékenységüket rugalmasan az aktuális igényekhez igazítják.

- A múzeumok, könyvtárak, levéltárak vezetői szükség esetén adjanak helyet az összegyűjtött, a menekültek számára valóban fontos adományoknak, ahol az adományok átmeneti elhelyezése, csoportosítása, korosztályoknak megfelelő szelektálása, csomagolása megtörténhet. A segítségnyújtás része legyen az önkéntes munka, vagy olyan tárgyak gyűjtése, amely megkönnyíti a menekültek utazását, vagy éppen az ideiglenes szálláshelyeken az életfeltételeik biztosítását. Az intézmények vegyék fel a kapcsolatot a professzionális adománygyűjtő szervezetekkel, és segítő tevékenységeiket hangolják össze velük.

- A múzeumok vendégszobáikat ajánlják fel ideiglenes befogadás céljára.

- Az intézmények vezetői keressék fenntartóikkal azokat a lehetőségeket, amelyekkel az intézmény speciális eszközeivel segítséget tudnak nyújtani a karitatív tevékenységekben, mind a befogadottak, mint a befogadók és az ellátást segítők tekintetében.

- A múzeumok és közgyűjtemények vezetői vegyenek fel közvetlen kapcsolatot a hadműveletek által már, vagy még nem érintett, szakágaik és szakmai tevékenységük szerinti ukrajnai múzeumokkal, segítsék őket emberi és szakmai kérdéseik megválaszolásában, amelyek a gyűjtemények megóvását, mentését, digitális tartalmaik átmeneti őrzését is segítik.

- Az adott településen, a múzeum székhelyén, vagy környezetében olyan speciális programokat is szervezzen a múzeum, amelyek megkönnyítik az ide érkezettek számára élethelyzetük gyökeres megváltozásának a kezelését, különös tekintettel a gyermekekkel érkezett édesanyákra, nagyszülőkre.

- A menekültek számára az intézmény eszközeivel, akár mentorálással is nyújtsanak a vezetők és a munkatársak segítséget, hogy a befogadottak élethelyzete rendeződjön, képzettségükhöz igazodó munkát találjanak, és ezáltal megfelelő jövedelemhez juthassanak, a csak ukránul tudók nyelvi nehézségei csökkenjenek. Ezáltal a reményeik és a mi reményeink szerint is, a béke megteremtésével jó emlékekkel juthassanak vissza szülőföldjükre.

- A múzeumok és közgyűjtemények vezetői éljenek azokkal a lehetőségekkel, amelyek révén segítik a saját munkatársaikat is a jelenlegi helyzet kezelésében, szakmai és segítő tevékenységük minőségi ellátásában.

- Szervezzenek a szakemberek a jövőben olyan pedagógiai foglalkozásokat, amelyek – különösen a gyerekek számára segítik az elszenvedett traumák feldolgozását, vagy iskolai lemaradásuk csökkentését.

- A múzeumok biztosítsanak ingyenes belépést az Ukrajnából érkezettek számára.

- A kollégák településükön – kizárólag az érintettek beleegyezésével – dokumentálják és archiválják múzeumi intézményeikben a helyi, a háborúval, meneküléssel, befogadással kapcsolatos eseményeket, személyes történeteket.

- A múzeumszakmai szervezetek kezdeményezzenek együttműködést a közgyűjteményi terület országos szakmai szervezeteivel, hogy tevékenységeiket összehangolják és segítsék egymás támogató munkáját, valamint megosszák tapasztalataikat és eredményeiket.

A szervezetek folyamatos figyelemmel kísérik az ICOM (Múzeumok Nemzetközi Tanácsa) és a NEMO (Európai Múzeumi Szervezetek Szövetsége) és a nemzetközi közgyűjteményi szervezetek állásfoglalásait, tájékoztatják azokról saját szervezetük tagságát. Szorosan együttműködnek a nemzetközi szervezetekkel a közös fellépés érdekében, és tevékenységükről rendszeresen hírt adnak kommunikációs csatornáikon.

Szentendre-Budapest, 2022. március 4.

Dr. Bereczki Ibolya - elnök - Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület

Dr. Sári Zsolt - elnök - ICOM Magyarország

Dr. Szabó Csaba - elnök - Országos Közgyűjtemények Szövetsége

Dr. Csapláros Andrea - elnök - Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége