Történelmi Kávéház meghívó

Történelmi Kávéház meghívó

Beszélgetések a Történeti Levéltárban

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2011 februárjában előadássorozatot indított, amelynek keretében az intézményben folyó tudományos kutatást és iratfeldolgozást mutatjuk be. Szívesen látjuk az érdeklődőket minden hónap második csütörtök délutánján előadásainkon és az azt követő beszélgetéseken. Áprilisi rendezvényünkre Váradi Natáliát, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola docensét hívtuk meg, hogy számoljon be legújabb kutatásairól.

A következő előadásra 2019. április 11-én 17 órakor az ÁBTL aulájában kerül sor (Budapest, VI. ker. Eötvös utca 7.).

Előadó: Váradi Natália

Az előadás címe:

Az 1956-os kárpátaljai politizáló csoportok bemutatása a KGB dokumentumok tükrében

A forradalom dokumentumai a kárpátaljai levéltárban

Az 1956-os forradalom kárpátaljai kutatása a rendszerváltást követően indulhatott meg. Ukrajnában, és ezen belül Kárpátalján azonban még mindig csak a tényfeltárás elején járunk, azonban már az eddigi kutatások alapján is számos adat azt bizonyítja, hogy a szabadságharc leverését Kárpátaljáról irányították. A forradalmat követően pedig még hónapokig fennállt a hadbíróság, hogy „méltóképpen megbüntessék” a szovjet börtönökbe fogva tartott 56-os magyarországi és kárpátaljai politizáló fiatalokat.
   A KGB-nek a forradalommal kapcsolatos iratanyagát Ukrajna Állambiztonsági Hivatalának Archívuma őrzi. Az eddigi kutatásaim alapján mindez 30 kötetből áll és több ezer oldalt tesz ki. Az irattár anyaga rendezetlen, a dokumentumok nagyobb része kézzel írott – gyakran grafitceruzával – és nehezen olvasható. A dokumentumok orosz és ukrán nyelvűek – néhány német és magyar nyelvű irat kivételével. Az előadásomban az eddigi kutatásaim szerint csoportosítom az irattípusokat, és be is mutatok belőlük egy válogatást.
  Az iratok egyik fontos részét képezik az 1956-os forradalom idején a Magyarországról a Szovjetunióba deportáltak névsorai, adatai, illetve a kihallgatásukat tartalmazó jegyzőkönyvek. A kihallgatás általában orosz nyelven folyt, amit tolmácsok fordítottak. A tolmácsok főként kárpátaljai magyarok voltak, akik sajátos helyzetükből adódóan mindkét nyelvet (orosz és magyar) nagyon jól beszélték.
  A KGB által készített dokumentumok alapján megállapítható, hogy miután a Moszkvában kiadott parancs értelmében a forradalmat leverték, Ungváron még hosszú ideig működött az SZKP KB utasítására felállított politikai főhadiszállás. A kommunista vezetők mindent megtettek annak érdekében, hogy a Magyarország határán kívül létrehozott Kádár-kormány működni tudjon, a forradalmárok pedig megkapják a „kellő büntetést”. Ezenkívül ingyenes gazdasági és más jellegű segítséggel járultak hozzá (az ingyenes gazdasági segítségről természetesen a kárpátaljai újságok napról napra beszámoltak), hogy Magyarországon helyre álljon a „rend”.
   1956 hatására Kárpátalja több településén számos olyan röplapterjesztő, politizáló csoport jött létre, amelyek tagjai szívvel, lélekkel magukévá tették a forradalom eszméit, így őket hasonló, gyakran ugyanolyan büntetés sújtotta, mint a magyarországi áldozatokat. Ezért úgy vélem, a KGB dokumentumoknak azon részét, amelyek a kárpátaljai politizáló csoportokat ért megtorlásokról árulkodnak, érdemes részletesebben tanulmányozni és meghurcoltatásaikat a közvélemény elé tárni. Eddigi kutatásaim alapján közülük többel interjút készítettem, kitérve a forradalom előtti, alatti és utáni életsorsukra, valamint a börtönéveikre. Az interjúk eredményét szeretném röviden vázolni az előadás során, ezzel is igazolva, hogy a szovjet elnyomó gépezet a szabadságvágyat csírájában akarta elfojtani, a másként gondolkodókat pedig kegyetlenül megbüntetni, nem számított, hogy az érintett határon inneni vagy határon túli magyar.
   Az előadásból az érdeklődők továbbá olyan kérdésekre kaphatnak választ, hogy mit írt a kárpátaljai sajtó 1956-ban a forradalom eseményeiről, hogyan történt a deportálás a Szovjetunióba az 1956-os forradalom idején, hogyan zajlottak a kihallgatások, valamint hogyan, milyen formában és hol működtek politikai röplapterjesztő csoportok Kárpátalján az 1956-os forradalom idején, vagy közvetlenül a forradalom leverése után.

Váradi Natália

Témakörök: 
Történelmi KávéháZ