Csengőfrász - könyvbemutató a Levéltárban

Csengőfrász. Hajnalban a ház előtt megáll a fekete autó, civil ruhás férfiak ugranak ki belőle, erőszakosan nyomják a csengőt, ha kell, dörömbölnek is, aztán házkutatás, letartóztatás, majd irány a Sztálin út 60. Aki az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) kezébe kerül, az nem ússza meg.

Történelmi regény, kalandregény, bestseller az ÁVH-ról?

Cserhalmi Dániel: Csengőfrász című regényének megjelenését az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) támogatta.

A könyv bemutatóján Cseh Gergő Bendegúz az ÁBTL főigazgatója arról beszélt, hogy a korszak megismerését-megismertetését - a nagyközönség számára - a történészi munkák mellett az irodalom eszközeivel is érdemes segíteni. Cserhalmi Dániel a levéltárunkban végzett kutatásokat és - olvasva művét - a kor hangulatát és az ÁVH működését hitelesen mutatja be.

Bank Barbara a NEB tagja Hannah Arendt filozófus totalitárius diktatúráról szóló meghatározását, valamint a Rákosi-rendszer államvédelmi szervezetének hivatalos önképét szembesítette egymással - egy-egy idézet erejéig.

Ezt követően levéltárunk történésze, Müller Rolf (a nagy sikerű Péter Gábor monográfia szerzője) beszélgetett a szerzővel.

Megtudhattuk, hogy Csehalmi Dániel az Állatorvostudományi Egyetemen a Növénytani Tanszéken tanszékvezető egyetemi docens, szakterülete a növényi mérgezések kutatása és a tőzegmohás lápok élővilága, ökológiája. Tehát nem irodalmár és nem történész. Hobbija a túrázás, a gitározás és az olvasás. Ez utóbbi két érdeklődési terület, a zene és az irodalom juttatta el végül a témához: Földes László (Hobó) megzenésített Faludy György versei nyomán olvasta a Pokolbéli víg napjaim c. regényt, amelyben Faludy a recski táborról is írt, majd ezt követően kezdett foglalkozni az ÁVH történetével. A legérdekesbbnek azt találta, ahogy az állambiztonság fokozatosan behálózta az egész országot. A témával foglalkozó kortárs irodalmat olvasva a kalandot, az izgalmat hiányolta, ezért határozta el, hogy megírja a saját maga által kitalált, tehát fikciós, de valós alapokra támaszkodó történetét. Agatha Christie nyomán az a fő célja, hogy szórakoztassa az olvasóit.

A regényről a beszélgetésben csak röviden ejtettek szót - azt el kell olvasni, nem szabad elárulni a történet fordulatait, ismeretlenül közeledve felé sokkal izgalmasabb. Annyit mégis elárultak, hogy a regénynek három külön szála van, amely aztán összeér: az első egy ÁVH-s tiszt mindennapjai, a második Rákosi Mátyás napi rutinja, a harmadik pedig egy Rákosi ellen szerveződő összeesküvés története. A regényben az ÁVH-s tisztek fiktív néven szerepelnek, de sokuknak volt valós mintája. A cselekmény is fiktív, kitalált, de hasonló történetek olvashatók a levéltári dokumentumokban.

A beszélgetés során szó esett még a könyvkiadás és az első kötetes szerzők nehézségeiről is, majd egy kérdésre válaszolva Cseh Gergő Bendegúz ismertette a levéltárunkban folytatható kutatások lehetőségeit.

A bemutató alatt az Atlantic Press Kiadó a könyvet 25%-os kedvezménnyel árulta.