„A Kreml felől jő a fagy…” - beszámoló a Történelmi KávéháZ novemberi előadásáról

„A Kreml felől jő a fagy…” - beszámoló a Történelmi KávéháZ novemberi előadásáról

A Történelmi KávéháZ 2018. novemberi rendezvényén levéltárunk történésze, Ehrenberger Róbert tartott előadást.

A Kreml felől jő a fagy…”
Az 1968-as csehszlovák reformkurzus katonai elfojtása és annak utóélete magyar pártiratok és diplomáciai források alapján.

Volt-e olyan titkos hadászati-stratégiai érdeke, koncepciója a Szovjetuniónak, amely az 1968-as év konkrét napi politikai eseményeitől függetlenül is elkerülhetetlenné tette a szovjet csapatok csehszlovákiai bevonulását?
Milyen események váltották ki 1969 nyarán azt a szovjet politikai helyzetértékelést, amely szerint Csehszlovákiában csak egy újabb fegyveres beavatkozás és egy katonai kormányzat lehet képes a konszolidációra?

1968-ról ebben az évben már rengeteg szó esett, Ehrenberger Róbertnek mégis sikerült olyan kérdéseket megfogalmazni, amelyek megválaszolásával teljesen új megvilágításba helyezte - a laikus közönség számára mindenképpen - ezt a témát, amit az előadást követő vastaps, majd az elismerő hozzászólások sora is bizonyított.

Az előadás videófelvételét hamarosan közzé tesszük, addig is az előadás tartalmi vázlatát mutatjuk be:

A katonai intervenciót előkészítő események

- A prágai reformok (szólás- és sajtószabadság!) elfogadhatatlanok Moszkva számára
- A lehetséges katonai megszállás terveit már tavasszal elkészítik
- Fontos több VSZ-tagállam részvétele: a szocialista tábor egységének demonstrálása
- 1968 nyara: konkrét előkészületek (politikai, katonai)
- Döntés a magyar katonai részvétel kérdésében: július 10-23.
- Július 27-29.: az MN kijelölt alakulatainak részleges rejtett mozgósítása, átcsoportosítás az összpontosítási körletekbe

A megszállás napja: 1968. augusztus 21.

- A VSZ öt tagállama (Szovjetunió, Lengyelország, NDK, Bulgária, Magyarország) közösen Kb. 250 ezer katona, két hadseregcsoport (északi, déli)
- Az ország nagy részét a szovjet hadsereg szállja meg (Prága, Brno, Pozsony)
- Az MN a „Dél” HDSCS kötelékében vesz részt – kb. 11 ezer km2 (a mai DNy-Szlovákia, központ: Nyitra)
- 1968. október 16.: kétoldalú egyezmény a szovjet csapatok tartós állomásoztatásáról (1991-ben távoztak) – a többieket kivonják
- 137 halálos áldozat (zömében csehek)

Siker vagy kudarc?

- Katonailag: nincs ellenállás, gyors és hatékony
- Politikailag: nem valósul meg az eredeti forgatókönyv

- Rövid távon: kudarc (társadalom passzív ellenállása)
- Hosszú távon: a birodalom érdekei szempontjából sikeresnek tekinthető

Csehszlovákia katonapolitikai jelentősége

- Csehszlovákia az európai szárazföldi konfliktus várható fő frontvonalában helyezkedett el
- Új katonai doktrína: atomfegyverek bevetésével indul a háború – nincs felkészülési idő, azonnali válaszcsapás szükséges
- 1968-ig Csehszlovákia területén nem állomásoztak szovjet csapatok
- Az intervenció fő célja: a telepített atomfegyverek védelme és a szovjet csapatok tartós jelenlétének biztosítása
- A „Prágai Tavasz” valójában kedvező ürügyet teremtett!

Grecsko marsall Czinege Lajosnak 1968. szeptember 4-én

A magyar pártvezetés értékelése

- 1968. augusztus 23-27.: Kádár, Fock és Komócsin Moszkvában (nem találkoztak a csehszlovák küldöttséggel)
- Az MSZMP Központi Bizottsága 1968. augusztus 27-i informatív ülése:
   – a politikai terv nem jött be
   – három lehetséges út:
      1) új baloldali centrum (nem reális)
      2) katonai közigazgatás bevezetése (súlyos következmények)
      3) kompromisszum
– konklúzió: a törvényes csehszlovák vezetéssel kell megállapodni
– katonai vonalon: szakaszos visszavonulás

A magyar katonai vezetés értékelése - Szücs Ferenc vezérőrnagy 1968. szeptember 2-i levele

A prágai magyar nagykövetség informátorának közlése - Kovács Imre prágai magyar nagykövet jelenti haza 1968. augusztus 27-én
(informátor: a CSKP prágai városi pártbizottságának egyik titkára)

A megszállás nyomasztó terhének beismerése (csak zárt körben) - MSZMP Politikai Bizottsága 1968. szeptember 13-i ülése

Események a megszállást követően – egyéni és tömeges demonstrációk, Dubček bukása

- 1968. november 7.: Tüntetések Prágában és több nagyvárosban
- „Fekete Könyv” (CSTA Történettudományi Intézet kiadványa)
- Önégetések (J. Palach, J. Zajíc, J. Polašek, E. Plocek)
- Jéghoki-győzelmek a szovjet csapat felett (1969. március 21. és 28.) Ennek nyomán országszerte spontán népünnepélyek › demonstráció a megszállás ellen - Prágában (provokáció: az Aeroflot-iroda felgyújtása és feldúlása a Vencel téren)
- 1969. május 5.: tüntetés Plzeňben
- 1969. április 17.: leváltják Dubčeket, G. Husák az új első titkár

Erdélyi Károly prágai útja: 1969. április 1-3.

Szemjonov és Grecsko vizitje Prágában - Kovács Imre prágai magyar nagykövet 1969. április 4-i jelentése alapján

- Az SZKP vezetése „a jelenlegi helyzetet veszélyesebbnek és rosszabbnak ítéli meg, mint augusztus 21. előtt volt (…) › nyílt ellenforradalmi készülődés” „…szovjet részről befejeződtek a tárgyalások (…) most tevékenykedni, cselekedni fognak…” „…a csehszlovák vezetés vagy ellenáll és leveri az országban meglévő ellenforradalmi erőket vagy, ha ezt nem teszi meg, akkor ezt a mi segítségünkkel kell végrehajtani…” - Grecsko április 10-én további 8000 szovjet katonát vezényelt az országba!

Események 1969-ben – ellenzéki mozgalmak, felhívások

- Forradalmi Ifjúsági Mozgalom › újbaloldali formáció, konspirációs okokból más neveken is működött, legismertebb tagja Petr Uhl volt › meghirdette az „Ellenállás Napját” (passzív, erőszakmentes)
- Tíz pont c. értelmiségi felhívás (címzett: hatalmi csúcsszervek) › aláírók: L. Pachman, L. Vaculík, V. Havel, E. Zatopek, stb.

Események 1969-ben – az első évforduló

- Augusztus 19-22.: az első évfordulón tüntetések több tucatnyi városban, a leghevesebbek Prágában, Brnóban, Liberecben, Ostravában, Opavában, České Budějovicében és Havířovban › véres összetűzések a kivezényelt karhatalommal
- A csehszlovák hatóságok erőszakos fellépése a gyülekezők ellen (közel 20 ezer katona harckocsikkal és páncélozott járművekkel, kb. 3400 rendőr és titkosrendőr, 27 ezer népi milicista – közülük 436-an sérülnek meg az utcai zavargások során)
- Civil veszteségek: 5 halott, 49 sebesült (ebből 24 lőtt sebbel), letartóztatnak közel 2500 embert, majd utóbb még több mint 1500-at

A társadalom ellenállásának megtörése – intézményesült állami erőszak

- Jogalap: 99/1969. sz. törvényerejű rendelet („gumibot”-törvény) az előző év népi hőseinek jóváhagyásával › a rendészeti szervek és az államigazgatás széleskörű represszív lehetőségeinek megteremtése (1989-ig létezik)
- Személyi változások a legfőbb vezető posztokon
- Több hullámban tömeges kizárások a pártból
- Felgyorsul a Husák–Bilak-féle „normalizáció” politikája (a CSKP XIV. Kongresszusa zárja le 1971-ben)

Az előadást követően a nézőközönség elsősorban az 1968-as események hadászati-stratégiai megközelítésével, valamint Kádár János személyes felelősségével ("Elárulta-e Kádár DDubčeket, és ha igen, akkor mikor?) kapcsolatban tett fel kérdéseket, valamint mondott véleményt.

A Történelmi KávéháZ következő előadására 2019. januárjában kerül sor.

Témakörök: 
HírTörténelmi KávéháZElőadás