Beszámoló Bandi István előadásáról

Beszámoló Bandi István előadásáról

MAGYAR BEAVATKOZÁS A ROMÁNIAI FORRADALOMBA?

A Történelmi Kávéház 2019. szeptemberi rendezvényén Bandi István, levéltárunk kutatója tartott előadást
Az 1989-es romániai forradalomba történő magyar beavatkozás kérdése címmel.

Harminc évvel a romániai 1989-es forradalom után még mindig számos megválaszolatlan kérdés osztja meg a romániai társadalmat. Bandi István ezek közül kiemelte:

  • Miért folytatódtak a tüntetések 1990-ben?
  • Ki felelős a diktátor menekülése utáni áldozatokért?
  • Mi volt a szerepe az idegen ügynököknek?
  • Milyen külső beavatkozás történt az eseményekbe?

Ezek közül a forradalom eseményeibe való beavatkozás kérdése közvetlenül is érinti Magyarországot. Létezik egy jól körülírható az a csoport, amelyik még mindig életben tartja azt a mítoszt, miszerint a magyar állam különböző formában, de közvetlenül beavatkozott a romániai eseményekbe, és tette ezt egyrészt saját érdekből, másrészt pedig szovjet befolyásra.

A magyar beavatkozás mítoszának terjesztőit ismertetve beszélt Aurel I. Rogojanról, aki kémelhárító tisztként 1973-tól egészen 2006-ig dolgozott különböző felelős beosztásokban, és többek között Iulan Vladnak, a Securitate vezetőjének kabinetfőnöke is volt. A másik meghatározó szereplője a történetnek Cristian Troncotă dandártábornok, aki 1989-ig szintén a Securitate állományában szolgált, majd történészként dolgozott és jelenleg egyetemi tanárként hivatásos katonákat oktat.
Kettőjük nyomán Remus Ioan Stefureac politológus - aki egy román állambiztonsági iratokat őrző levéltári egységben dolgozik - és az amerikai Larry Watts - aki pedig már 1988-tól rendszeresen visszajár Romániába - jelentetett meg olyan Románia 20. századi történetével foglalkozó munkákat, amelyek a magyar beavatkozást tényként kezelik.

Ezt követően Bandi István 1989-es nemzetközi helyzetet, a romániai események előzményeit ismertette. Beszélt arról, hogy Románia előtt két markánsan különböző út állt:

  • a kínai, amely a Tienanmen téri vérengzésekhez vezetett
  • a lengyel, amely szabad választásokat követően a lengyel kommunista párt bukásával járt.

A két út közötti választást természetesen döntő módon befolyásolta az 1989 decemberi máltai Bush-Gorbacsov találkozó, és az ezt követő 1989 december 4-i moszkvai Gorbacsov – Ceauşescu találkozó.

Ezt követően magyarokkal foglalkozó román állambiztonsági szervezeti egységeket ismertette:

  • DIE-CIE – magyar emigráció ellen
  • BM DSS Belső hírszerzés I. sz. Igazgatósága - központi vonalas elv alapján országosan, "irredenták" elhárítására
  • BM DSS Kémelhárítás III. sz. Igazgatóság - támadólagos kémelhárítás a határokon átlépve.

Ezek mellett állandó hírigény volt a különböző állambiztonsági igazgatóságokon vonalas és területi (megyei) szinten is, valamint 1968-tól működött 0110-es katonai egység is, amely a szocialista államok elleni elhárító szerv volt.

Ezektől a szervezeti egységektől napi, heti, havi, féléves és éves jelentések is érkeztek Ceauşescu részére. Ezekben a jelentésekben semmilyen konkrét magyarországi veszélyről nem volt információ, ennek ellenére az volt az elvárás velük szemben, hogy próbáljanak ilyen veszélyhez adatot szolgáltatni. Ez olyan abszurd esethez is vezetett, hogy a magyarországi szovjet csapatkivonást igyekeztek úgy beállítani, mint olyan magyar katonai csapatmozgást, amely Románia ellen irányul.

Az 1989. decemberében Temesváron kirobbant forradalom idején a legfontosabb román katonai és állambiztonsági vezetők a térségben tartózkodtak, de közülük Iulian Vlad vezérezredes, a DSS (Securitate) vezetője kivételével egyikük sem talált a magyar beavatkozásra utaló információt. Név szerint Stefan Guşe vezérőrnagy vezérkari főnök, Victor Atanasie Stănculescu altábornagy, majd vezérezredes HM miniszter-helyettes, Filip Teodorescu ezredes, kémelhárítás helyettes vezetője, Emil Macri vezérőrnagy, a gazdasági elhárítás vezetője és Constantin Nuță vezérőrnagy belügyminiszter-helyettes, a Miliția parancsnoka. A felsoroltak közül Stănculescu tábornok egyébként igen szoros kapcsolatban állt a magyar katonai vezetéssel, különösen Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszterrel. Ráadásul Stănculescu 1989 nyarán a Balaton mellett a KGB kelet-európai rezidensének tartott szovjet belügyi vezetővel és Kárpáti Ferenccel egy hármas találkozón is részt vett - talán ennek is volt köszönhető, hogy a magyar katonai vezetés 1989 decemberében a Securitate rádióadásait lehallgatva a román katonai vezetést folyamatosan tájékoztatta a román belügyi csapatmozgásokról.

A magyar (nyilvános) hivatalos források: nyilatkozatok, interjúk és visszaemlékezések, amelyek Kárpáti Ferenc vezérezredes honvédelmi miniszter, Borsits László altábornagy vezérkari főnök és Hodicska Tibor bukaresti sajtóattasé nevéhez fűződnek, szintén nem tartalmaznak olyan utalást, amely esetleges magyar beavatkozási szándékról szólna. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában található források: a hírszerzés, a kémelhárítás, a katonai elhárítás és a megyei állambiztonsági szervek jelentéseiben sincs semmi nyoma magyar diverzáns tevékenységnek. Ugyanakkor a Határőrség és a Magyar Néphadsereg adott időszakra vonatkozó iratainak a feltárása még nem történt meg.

Érdekességként Bandi István még megemlítette, hogy egyes román történészek szerint 1989 decemberében 37.000 idegen országból érkezett állampolgár tartózkodott Temesváron, és ezek közül 25.000 szovjet kém volt - forrásokat természetesen nem jelölnek meg. A dokumentált kutatások szerint viszont ebben az időszakban csupán 1.500 fő külföldi volt ott, és ezek közül 800 fő volt, aki szocialista országból érkezett.

A magyar beavatkozás mítoszát tehát semmilyen szóbeli vagy levéltári forrás nem támasztja alá. Mégis kinek lehetett az érdeke ezt terjeszteni? - tette fel a kérdést az előadó. Leginkább az akkori véres események felelőseinek, akik ezzel akarták igazolni saját tetteiket, és ezzel nem csupán a bírósági felelősségre vonást kívánták így elkerülni, hanem a státuszuk átmentését is ettől remélték. A mítosz továbbélésének pedig az lehet az oka, hogy a román politika az I. világháborút követő békekötések óta hagyományos ellenségképpel dolgozik: szerintük a magyarok és az oroszok azok, akik leginkább fenyegethetik a területileg gyarapodott román államot. Így mindenkor aktuális lehet az ellenük való agitáció.

Bandi István nagy érdeklődéssel követett előadásáról videofelvétel is készült, amely szokás szerint megtekinthető a honlapunkon.

A Történelmi Kávéház következő rendezvényén Medgyesi Konstantin fog előadni.
Az előadás címe: Kommunista tömegzavarási technikák a koalíciós években - két Csanád megyei példán keresztül.
Az előadás időpontja: 2019. október 10. 17 óra

Témakörök: 
HírTörténelmi KávéháZ