Blog
Harmincöt évvel ezelőtt, 1989. augusztus 19-én a Fertő-tó mellett úgynevezett páneurópai pikniket rendeztek, s az ebből az alkalomból ideiglenesen megnyitott osztrák-magyar határon több száz NDK-állampolgár jutott át Ausztriába. Egy hónappal később, szeptember 11-én hivatalosan is megnyílt a magyar határ a nyugatra távozni szándékozó keletnémet állampolgárok előtt.
"A kihallgatások során az egyik munkatársat, aki április 4-én dolgozott, és akiről a vállalaton belül közismert volt, hogy verebekre lövöldöz csúzlival, s az esemény előtti napokban még kollégája feleségét is „megcsúzlizta”, 72 órára őrizetbe vették..." A képen látható töltények, töltényhüvelyek, fiolák (benne égéstermékkel) egy olyan ügyhöz kapcsolódnak, melynek felderítésére a BM III/III-1-b alosztálya rendkívüli esemény dossziét nyitott 1963-ban.
Szerző: Unger Gabriella
Péter Gábor 1954. június 25-én, már a börtönben besúgó jelentést ír a besúgójáról a börtönparancsnoknak.
A Hírszerzés külföldön a hálózati személlyel gyakran nem közvetlenül tartotta a kapcsolatot, hanem "postaládában" elhelyezett üzenettel.
Harmincnyolc évvel ezelőtt, 1986. április 26-án történt az egyik legsúlyosabb nukleáris baleset az emberiség történetében. A katasztrófa emlékének megőrzésére 2016-ban a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára munkatársai a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával egy különleges adatbázist hoztak létre, amelyben eredeti levéltári források révén idézték fel a nukleáris baleset történetét és hazai következményeit.
1958-ban Párizsban járt "Kádár Mihály" fedőnevű ügynök, ahol meglátogatta az 1956 végén disszidált Cziffra Györgyöt is. A látogatásról hosszú és részletes jelentéseket írt, majd később az alábbi rövid összefoglalót. Az ügynök láthatóan szimpatizált Cziffrával, és szeretett volna segíteni neki, hogy Cziffra feleségének az édesanyját kivihessék Magyarországról Párizsba. A jelentés megtekinthető a február közepén nylít, "MIt rejt a Cziffra-dosszié?" című időszaki kiállításunkon is.