"Mit rejt a Cziffra dosszié?" - egy jelentés Cziffra György zongoraművészről

Cziffra György és családja az 1956-os forradalom után elhagyta Magyarországot. A művész egy későbbi levelében erről így írt Hernádi Lajosnak: „…kalandos természetemet nem megtagadva, […] ismét nekivágtam földeknek, erdőnek, mezőnek, hegynek – családommal együtt – hogy végre nekem is részem legyen abból a sok jóból, amit eddig csak hallomásból ismertem. Ez a vágyam valóra is vált!” A család az emigráció első állomásaként Ausztriába, egy menekülttáborba került, innen Bécsbe utaztak, ahol mintegy tíz nappal Magyarországról való távozásuk után Cziffra nagysikerű koncertet adott. Részben a koncertnek köszönhetően heteken belül Párizsba hívták, ahol játékával a francia közönséget is levette a lábáról.

Itt írt jelentésében "Kádár Mihály" így fogalmazott:

"Cziffra Györgyről az alábbiakat tudom részben Ferenczi György, részben saját elmondása alapján: Mint csodagyerek tűnt fel az első háború után kb. 14-15 évvel. Először nem tudom kinek volt a tanítványa, később Dohnányi tanította. Erre most, hogy nyugaton szédületes karriert futott be, Dohnányi írt neki Amerikából és emlékeztette erre. Ezután hosszú évekre eltűnt, majd ismét felszínre került, mint bárzongorista. A belvárosi bárokban /Kedves, Napfény/ zongorázott esténként, mint műsorszám. Egyszer Ferenczi véletlenül betévedt a Kedvesbe és ott hallotta őt játszani. Odament hozzá és rábeszélte,hogy jöjjön ismét az akadémiára. Ő fog vele foglalkozni, mert nem méltó hely ez számára. Így is történt. Ezután évek nehéz munkája következett és eljött az az idő, hogy önálló koncerteket adott.
Ezt megelőzőleg Cziffra családjával együtt disszidálást kísérelt meg, azt hiszem 1949-ben és emiatt őt három évre, feleségét pedig másfél évre ítélték. A fogság alatt kőfaragó üzemben dolgozott, ahol bal csuklója tönkrement /ínhüvelygyulladás következtében/, úgyhogy még a mai napig is kötést visel ezen a csuklóján. Szabadulása után az Igazságügyminisztériumból kapott egy levelet, mely szerint annyira meg voltak elégedve munkájával, hogy szabadulása után is szívesen alkalmaznák továbbra is. Ezt a levelet mai napig is őrzi és találkozásunk alkalmával felemlítette, hogy vajon mit szólnának, ha ezt megmutatná egy nyugati újságírónak, milyen cikket tudna az ebből a témából írni. Ebben igazat adtam, de kértem,hogy azért mégse mutassa meg, amit nevetve meg is ígért, hiszen szavai szerint ez esze ágában sem volt.

1956-ban disszidált családjával együtt. 1958. októberében Parisban járta Ferenczi professzorral együtt a Cziffra család vendégei voltunk. Ezen négy nap alatt sok mindent megtudtam Cziffra élettörténetéből, főleg a disszidálás okáról és az ezutáni életéről. A disszidálás oka az volt,hogy a pesti zenei "klikk", ami alatt ő Fischer Annit értette, mereven elzárkózott tőle, nem hagyták boldogulni,  sőt teljesen lejáratták és állandóan mint ügyes mesterembert emlegették, de mint művészt csak huszadrangúnak ismerték el. A másik ok az volt,hogy még Pesten több alkalommal kereste őt a Pathé Marconi művészeti igazgató, hogy felvételeket készítsenek vele Párisban. Erre a megfelelő fórum mindig letagadta őt és helyette a legkülönbözőbb művészeket ajánlották, akiket persze a cég nem fogadott el, nekik  Cziffra kellett.

Elmesélte Cziffra, hogy amikor Rómában adott hangversenyt, a magyar követ odament hozzá és elbeszélgetett vele. Ferenczi az ősszel azt a megbízatást kapta,hogy szólítsa fel Cziffrát arra, hogy térjen haza és megkapja a garanciát arra nézve, hogy bármikor kimehet koncertkörútra a családjával együtt. Erre Cziffra azt válaszolta, hogy az anyósa már ötször adta be az útlevél kérelmét látogatásra és mindig  visszautasították, ezek után nem tud hinni, és természetesen nem jön haza. Ezzel kapcsolatban tettem azt az ígéretet,hogy mivel látom, hogy nem szakadt el a hazájától, nem vesz részt semmiféle Magyarország ellenes mozgalomban, sőt valutárisan még mindig támogatja hazáját / pedig felszólították, hogy játssza be azokat a lemezeket újra, amiket Pesten vettek fel és akkor Magyarországnak nem kellene semmit fizetni/, hogy el fogom illetékes helyen ezt mondani és minden erőmmel azon léeszek, hogy anyósának útlevél kérelmét a legkedvezőbben bírálják el.
Cziffra ma a világ legjobban fizetett művésze. Szédületes karriert futott be és rengeteget keres."

"Kádár Mihály"

Megjegyzés: Cziffra György Franciaországban élő zongoraművésszel mint a franciaországi kulturális  emigráció egyik tagjával, s rajta keresztül az emigrációba való beépülési lehetőséggel foglalkozunk.
A jelentésre jelenlegi helyzetének, politikai nézeteinek, hangulatának és szándékainak megállapítása céljából volt szükség.

Utasítás: "Kádár Mihály" a közeljövőben hivatalos meghívásra tanulmányútra a Német Szövetségi Köztársaságba utazik. Erre az útjára a II/5-g. alosztály és a II/3 osztállyal közösen feladattervet dolgozunk ki.

Sebestyén Sándor r. őrgy.

Kivonat: Az informátort a BM II/1-a alosztály, majd a II/5-e alosztály foglalkoztatta 1957 és 1961 között. Röntgenorvos volt a Központi Állami Kórházban, felesége az Operaházban balettáncos. Ismeretségi körébe tartozott Ferenczi György és Cziffra György zongoraművész is. Ferenczivel hosszú nyugati utazásokat tett, amelyekről részletesen beszámolt tartótisztjeinek. Jelentései ezeken kívül rendezvényekről, ismerősökről, életmódról, a balett, a tánc és az Operaház eseményeiről szólnak.

A Mit rejt a Cziffra dosszié? című tárlat speciális nézőpontból kiindulva, számos, eddig nem publikált dokumentumon/forráson keresztül, elsősorban levéltári iratok, fényképek felhasználásával mutatja be Cziffra életének és művészetének egy-egy időszakát, valamint a zongoraművész személye által részben az állambiztonság működését is.

További részletek a kiállításról

Galéria

"Mit rejt a Cziffra dosszié?" - egy jelentés Cziffra György zongoraművészről

"Mit rejt a Cziffra dosszié?" - egy jelentés Cziffra György zongoraművészről