Nyomozás a csúzlizó után

Az ilyen típusú, fedőnevet kapott operatív dossziét megtörtént ellenséges tevékenységre utaló események – tipikusan röpcédulázás, falfirkálás – kapcsán nyitották ismeretlen tettes esetén. Amennyiben a bizalmas nyomozás nem vezetett eredményre, a dossziét „O” archív számon irattározták. Ezt az indokolta, hogy az Egyesült Izzó szerszámszerkesztési részlegének munkatársai 1963. április 5-én reggel arra léptek be irodájukba, hogy az egyik helyiség duplaszárnyú ablakai betörtek, az üvegek között pedig égésnyomok vannak. A kiérkező rendőrök a helyszíni szemle során megállapították, hogy a tettes célja minden valószínűség szerint az iroda felgyújtása volt, mégpedig éppen a Felszabadulás ünnepén, április 4.-én.

Az állambiztonsági szervek így politikai indíttatásúnak is tekintették az ügyet, arról nem beszélve, hogy szakértői becslés szerint, ha a „sokcsillagos rakétatöltet” nem áll meg a két ablaküveg között és az iroda kigyullad, 30 milliós kár keletkezhetett volna. Bár a rendőri szervek részéről már a nyomozás elején az a feltételezés fogalmazódott meg, hogy a töltetet csúzlival lőtték az iroda ablakába, a BM Technikai Osztálya a fenti képeken látható, a helyszínen talált töltények, égéstermékek vizsgálata alapján azt állapította meg, hogy azok rakétapisztolyból származnak. Így a BM III/III-1-b. Alosztály két tisztje ellátogatott a fóti Dobó István tűzszerész laktanyába, ahol ellenőrizték a kísérletet, és arra az eredményre jutottak, hogy ugyan nem rakétapisztollyal, de lőtték a lövedéket, különben az nem tudta volna áttörni az ablakot.  Így újra a „csúzlival történő elkövetés gyanúja” került előtérbe. A feltételezést erősítette az is, hogy az Egyesült Izzóval szembeni Lakk-és Festékipari Vállalat – melyről minden kétséget kizáróan megállapították, hogy onnan lőtték ki a lövedéket -  udvarán találtak egy csúzlit (ezt szintén a dossziéhoz csatolták).

A kihallgatások során pedig egy munkatársat,  aki április 4-én dolgozott, és akiről a vállalaton belül közismert volt, hogy verebekre lövöldöz csúzlival, s az esemény előtti napokban még kollégája feleségét is „megcsúzlizta”, 72 órára őrizetbe vették. A rakodómunkás azonban következetesen tagadott; a fogdaügynöknek sem mondott mást, így szabadlábra helyezték.

A nyomozást azzal zárták le, hogy felszólították mindkét vállalat vezetőjét, fokozottabban ügyeljenek a biztonságra.

Galéria

Nyomozás a csúzlizó után