A hazai zsidóság 1945 utáni emlékezete az új Betekintőben

A holokauszt utáni zsidóság múltjának és a vészkorszak emlékezetének kutatásában az utóbbi évtizedben jelentős eredmények születtek. Ezek a munkák bemutatják és elemzik többek között a hazai zsidóság színes belső életét, a holokausztot átélt nemzedékek újrakezdési lehetőségeit és stratégiáit, a világháború utáni éveket követő antiszemita jelenségeket, a cionizmus hatását, a tömeges kivándorlást, valamint a határon belüli kitelepítés által terhelt közösségek nehézségeit. Értelmezik továbbá a sokfelé töredezett zsidóság mindekori hatalomhoz fűződő, problematikus viszonyát, a holokauszt hivatalos „mártíremlékezetét” és ennek politikailag motivált „antifasiszta” keretrendszerét.

A fentiek mellett a jelen kutatások árnyalják a szocialista diktatúrákban a zsidóság teljeskörű hallgatásáról, illetve a holokauszt tabusításáról szóló korábbi sematikus képet is. A társadalomtörténeti, politikatörténeti, szociológiai, szociál- és analitikus pszichológiai, nem utolsó sorban pedig emlékezeti vizsgálatok ugyanakkor ahhoz is hozzájárulnak, hogy jobban megértsük a második világháború utáni demokratikus átmenet éveit, illetve a Rákosi- illetve Kádár-korszak egészét.

Ádám István Pál és Lénárt András cikkében Toronyi Károly alakját a kegyetlen parancsnok különböző ábrázolásait összehasonlítva idézik meg, akit hírhedten embertelenül dehumanizáló gyakorlata tett tökéletesen alkalmassá arra, hogy a háború utáni zsidó magyar emlékiratok irodalmának állandó szereplőjévé váljon, illetve Szabó István A napfény íze című filmjébe is bekerüljön.

Zombory Máté a holokauszt krónikás, túlélő-történész Lévai Jenő hallgatásának éveit mutatja be, Novák Attila pedig egy különleges magyar kóser hússzállítás történetét vizsgálja: a vasfüggöny mögül, egy zsidó felekezeti intézmény az újjászülető zsidó állam polgárait kóserhús-szállítmányokkal támogatta 1948-tól a diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok szovjet kezdeményezésre történő megszakadásáig.

Bódi Lóránt cikkében az auschwitzi emlékhelyre történő „zarándoklatokat”, mint megemlékezéseket vizsgálja: a Puskást és Bozsikot soraiban tudó – később többszörös magyar bajnok – Kispest (későbbi Budapest Honvéd) 1946 novemberi látogatásától Gazdag Gyula Társasutazás című, 1985-ös, sajátos hangvételű dokumentumfilmjének forgatásáig.

A recenziós részben Klacsmann Borbála Henry Leide könyvét mutatja be, aki bűnvádi eljárások alapján vizsgálta, hogy hogyan viszonyultak a keletnémet állambiztonsági szolgálatok azokhoz a Német Demokratikus Köztársaságban (NDK) felbukkanó háborús bűnösökhöz, akik e táborban szolgáltak. Végül, de nem utolsósorban Kende Nikoletta Kata Bohus, Peter Hallama és Stephan Stach munkáját ismerteti, amely a holokausztra való emlékezés lehetőségeit mutatja be a második világháború utáni szocialista államokban.

A Betekintő aktuális számának tartalma:

• Ádám István Pál és Lénárt András: A kerettiszt Toronyi Károly alakja a munkaszolgálat-irodalom és a periratok tükrében
• Zombory Máté: A halottnak hitt visszatér. Mivel foglalkozott Lévai Jenő 1957 és 1960 között?
• Novák Attila: Szeretetcsomagból export. A magyar ortodox zsidóság szentföldi kóserkonzerv-akciója (1948–1957)
• Bódi Lóránt: „Zarándokutak” Auschwitzba – az emlékezet hangjai és alakzatai
• Klacsmann Borbála: Elkövetők, antifasizmus, állambiztonság. Auschwitzi háborús bűnösök elleni bűnvádi eljárások az NDK-ban Henry Leide: Auschwitz and the State Security. Prosecution, Propaganda and Secrecy in the GDR Federal Archives – Stasi Records Archives, Berlin, 2022. 351 oldal
• Kende Nikoletta: Átszabható(nak tűnő) múlt. A holokausztra való emlékezés lehetőségei a második világháború utáni szocialista államokban Growing in the Shadow of Antifascism – Remembering the Holocaust in State-Socialist Eastern Europe. Edited by Kata Bohus, Peter Hallama and Stephan Stach Central

Fotó: Fortepan / Faragó György