Lezsák Sándor: anyagilag is meg kell becsülni a történeti levéltárat

Az Országgyűlés alelnöke csütörtökön Budapesten, az ÁBTL létrehozásának 15. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen kiemelte: a levéltár munkatársai nemzetközi tudományos kapcsolatokat teremtettek, szakmai rangot vívtak ki maguknak még "politikai csatározások közepette" is. Lezsák Sándor úgy fogalmazott: a levéltárosok "nem egyszerű körülmények között dolgoznak", mert "a történelmi bűnözők is visszatérnek" hozzájuk, és igyekeznek eltüntetni a rájuk nézve kompromittáló dokumentumokat, valamint becsempészhetnek általuk kreált iratokat is. "Elemi érdekünk ismerni múltunkat, tanulni kell elődeink hibáiból és szenvedéseiből, különben a történelem arra ítél bennünket, hogy újra átéljük azt" - tette hozzá a fideszes politikus a többek között német, bolgár, cseh, szlovák és lengyel levéltárosok részvételével zajló rendezvényen.

Közlése szerint a pártállami állambiztonsági szolgálatok által megfigyeltek közül egykor több tízezren menekültek el az országból, sokan közülük pedig polgár- és emberjogi küzdelembe kezdtek, miközben nem tudták tartani a kapcsolatot itthon maradt családtagjaikkal sem. A megfigyeltek, illetve az emigránsok házi levéltárában őrzött iratanyagot is gondozni kell, a levéltár őrzésére kell bízni, hogy az ne enyésszen el - jegyezte meg. Szólt arról: csaknem egymillió büntetőeljárást indított az Államvédelmi Hatóság 1950 és 1953 között, 850 ezer büntetőhatározatot hozott a rendőrség kihágás címen, az ÁBTL pedig 750 ezer megfigyelt emberre vonatkozó iratot tartalmaz. Lezsák Sándor azt mondta, a róla szóló belügyi jelentéseket összeveti saját naplójegyzeteivel, és "talán egyszer majd" megírja memoárkötetében.

Gyarmati György, az ÁBTL főigazgatója arról beszélt, hogy az ÁBTL jogelődjét, a Történeti Hivatalt 1997-ben létesítették, az intézmény 2003-ban vette fel a jelenlegi nevét. A közgyűjtemény azok számára igyekszik hozzáférhetővé tenni az iratokat az egyéni információs kárpótlás keretében, akik a kommunista titkosszolgálatok tevékenysége révén joghátrányt szenvedtek el. A főigazgató elmondta: a kollektív információs kárpótlás jegyében a kutatók több mint háromnegyedmillió iratot másoltattak le az ÁBTL-ben, s minden bizonnyal ennek az 5-10-szeresét tekintették át a levéltárban, ezek eredményei a dokumentumközlések, a tanulmányok, a könyvek. Megemlítette, a kutatásra megfelelően kell előkészíteni az iratokat, amelyekből az államszocialista politikai berendezkedést is jobban meg lehet ismerni. Hozzáfűzte: a náluk őrzött iratanyag 12 százaléka egyes intézmények történetéről, a fennmaradó rész a megfigyeltekről, meghurcoltakról szól.

Gyarmati György beszélt arról, hogy azok száma, akik főállású kutatóként dolgoznak náluk, meglehetősen kevés. Eddigi munkájuk eredményeként félszáz önálló kötetet, számos forráspublikációt és tanulmánykötetet jelentettek meg, továbbá két tucat külsős szakember kötetének a megjelentetését támogatták. Elektronikus folyóiratukban, a Betekintőben mintegy száz jelenkor történeti tanulmány található, és hetente egy-egy újabb szakmai publikációt írnak kollégáik, továbbá kéttucat kiállítást, valamint történelmi kávéházat is szerveztek. Elmondta, hogy kutatóforgalmuk a legnagyobb levéltárakéval vetekszik, ugyanakkor a náluk őrzött iratmennyiség az egyik legkisebb. Megemlítette, hogy a nemrégiben létrehozott nemzeti emlékezet bizottság pontos tevékenységéről még nem lehet közelebbit tudni, de az "alighanem az ÁBTL iratanyagának információjára fog támaszkodni".

Lakos János levéltári vezető, szakfelügyelő emlékeztetett arra, hogy 1995-ben fogadta el a parlament a levéltári törvényt, akkor a jelenleg az ÁBTL-ben őrzött iratok még a Belügyminisztérium irattárában voltak. 2001-ben az ÁBTL jogelődje, a Történeti Hivatal állami szaklevéltár lett, ezzel a magyar levéltári rendszer részévé vált, és ekkor került a kultúráért felelős miniszter ágazati irányítása és felügyelete alá - idézte fel. Kitért arra, hogy egy 2003-as törvény hozta létre a Történeti Hivatal jogutódját, az ÁBTL-t, amely a mai levéltárak közül az egyetlen abban a tekintetben, hogy kizárólag az 1944 és 1990 közötti időszak politikai rendőrségére vonatkozó iratokat kezeli. Az irategyüttes speciális voltából fakadóan ebben a levéltárban kell csak benyújtani kérelmet a kutatás engedélyezéséhez - tette hozzá.

Pók Attila, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Bölcsészettudományi Központja Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese kiemelte: az ÁBTL-ben őrzött iratanyagok nemcsak a múltra vonatkozóan feltett kérdésekre adhatnak választ, hanem aktuálpolitikai kérdésekre is.

A rendezvényen bemutatták a Nagy Testvér szatócsboltja - tanulmányok a magyar titkosszolgálatok 1945 utáni történetéből című, valamint az "Állami titkok" - internáló- és kényszermunkatáborok Magyarországon 1945-1953 című könyvet.

(MTI)