Nemzetvédelemtől a sikertelen kiugrásig az új Betekintőben
A Horthy-korszakban sokat használt „nemzetvédelem” fogalma és a kiugrási kísérletben a "megbízható" munkásság felfegyverzésére szánt kísérletek mellett az egyik legnevesebb magyar iparművész karrierjének egy korábban figyelmen kívül hagyott időszakát is bemutatja a Betekintő legújabb, 2024/2. száma.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos folyóirata, a 2007 óta megjelenő Betekintő legújabb számában Pócs Nándor, levéltárunk történésze a nemzetvédelem fogalmának mélyebb megértésére tesz kísérletet, amely a kutatók számára talán még nehezebben meghatározható, mint a fajvédelem. Mivel az irodalom hatalmas, a cikkben csak azokat az erőfeszítéseket vizsgálja, amelyek a Horthy-korszak társadalmának militarizálására és állambiztonsági elvek szerinti megszervezésére irányultak.
Antal Róbert-István, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára történésze az Erdélyi Párt és a baloldaliak 1944-es, Észak-Erdély sorsáról folytatott tárgyalásait mutatja be, feltárva, hogy mire jutottak a tárgyalások során, miközben a szovjet hadsereg egyre közelebb volt a határokhoz. Bartha Ákos, a HUN-REN Történettudományi Intézete tudományos munkatársa az 1944. októberi kiugrási kísérlet kapcsán a „Vár” és a magyar földalatti mozgalom közötti összetett tárgyalássorozatot elemzi, amelyek célja a Horthy oldalán álló civilek felfegyverzése volt.
Bárdi Sára művészettörténész cikkében Légrády Sándor neves magyar iparművész karrierjének egy korábban figyelmen kívül hagyott időszakát vizsgálja: 1941 és 1944 tele között ugyanis számos propaganda plakátot készített a Nemzetpolitikai Szolgálat alkalmazásában.
Kollár János Miklós, levéltárunk történésze tanulmányában azon félmillió magyar menekült 1945 utáni sorsával foglalkozik, akik az Osztrák-Magyar Monarchia és a Magyar Királyság összeomlását követően voltak kénytelenek elmenekülni a Monarchia utódállamai által elfoglalt területekről. Az állambiztonsági nyomozások jegyzőkönyvei és titkos jelentések alapján egyértelműen látható, hogy még a hatvanas években is fenntartották kapcsolataikat informális kerekasztal-csoportok formájában szerte Budapesten.
A Betekintő végén Krajcsír Lukács, levéltárunk történésze Michael Borchard: Egy nem mindennapi barátság. David Ben-Gurion és Konrad Adenauer című könyvét ajánlja, amely bemutatja, milyen nehéz volt a diplomáciai kapcsolatok kialakítása a Német Szövetségi Köztársaság és Izrael között.
A Betekintő aktuális számának tartalma:
- Pócs Nándor: Közelítés egy rejtett eszméhez. A magyar nemzetvédelem elvi és intézményi kérdéseiről (1919–1945)
- Antal Róbert-István: „…ne pusztuljon el se ez a föld, se ez a nép”. Az Erdélyi Párt és a baloldaliak 1944-es tárgyalásai Észak-Erdély sorsáról
- Bartha Ákos: Van-e szándék? Az 1944. októberi kiugrási kísérlet és a "megbízható" munkásság felfegyverzése
- Bárdi Sára: A második világháborús kormányzati propaganda szerződtetett művésze. Légrády Sándor és plakátjai
- Kollár János Miklós: Asztaltársaság a ledöntött Apponyi-szobor árnyékában
- Krajcsír Lukács: Két „öregember” barátsága. Mikor két kormányfő közötti jó viszony elősegítette a megbékélést
