Ügynökakták - egy éve adta át jelentését a Kenedi-bizottság a kormánynak

A 2007 nyarán Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felkérésére létrejött bizottság feladata az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának át nem adott iratok feltárására, szabadabb kutathatóságára, nagyobb nyilvánosságára vonatkozó javaslatok kidolgozása volt a kormány számára. A történészekből, levéltárosokból álló bizottság több mint 400 oldalas jelentése tavaly október óta olvasható a Miniszterelnöki Hivatal honlapján.

A testület jelentésében bírálta a hatályos törvényi szabályozást, sürgette a törvényhozói mulasztásokból adódó hibák megszüntetését, a titkos iratok felülvizsgálatát, a jelenleginél lényegesen szűkebb körben javasolta lehetővé tenni az állambiztonsági iratok további titkosítását, továbbá kezdeményezte a minősítés civil kontroljának megteremtését. A bizottság álláspontja szerint a pártállami diktatúra állambiztonsági szolgálataival való bárminemű együttműködés ténye közérdekű adat.

A jelentés bemutatja többek között az elmúlt évtizedek iratmegsemmisítéseinek történetét, részletesen kitér a rendszerváltást közvetlenül megelőző, illetve az 1990 februárját követő iratmegsemmisítési kampányokra, és megállapítja, hogy a rendszerváltást követően - 1995-ig - nagyarányú, többségében szabálytalan iratmegsemmisítés folyt, amiért gyakorlatilag senkit sem vontak felelősségre. A jelentés szerint a közszereplők átvilágítása tekintetében a környező országokéhoz képest a magyar szabályozás eredménytelen. Többségében irreális, túlzó feltételekhez köti az állambiztonsági szolgálatokkal való együttműködés dokumentumainak nyilvánosságra hozatalát.

A bizottság tagjai az állambiztonsági iratokkal rendelkező állami szervek közül tizenháromnál a helyszínen is vizsgálódtak: az öt titkosszolgálatnál, rendőri szerveknél, levéltárakban, a Belügyminisztérium jogutódjánál és a Legfőbb Ügyészségnél.

Az iratfeltáró munka összetettségét, nagyságrendjét jelzi, hogy bár a fennmaradt állambiztonsági iratok 92 százalékát, 3.828 folyóméternyi iratot már átadtak az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának, az öt titkosszolgálatnál őrzött 8 százaléknyi irat is 320 folyóméternyi, így azokat a bizottság csak szúrópróbaszerűen tudta megvizsgálni. A testület összegzése szerint a polgári és a katonai nemzetbiztonsági szolgálatoknál összesen 32.618 minősített irattári tételt őriznek, közülük 1.551 irat szerepel a "szupertitkos" úgynevezett főigazgatói külön listákon. A Kenedi-bizottság munkájának egyik fontos eredménye, hogy megvannak azok a 2060-ig titkosított mágnesszalagok, amelyekre az elmúlt rendszer titkos szolgálatai vitték fel az ügynöklistáikat, illetve a célszemélyek adatait.

Idén márciusban megkezdte munkáját az az informatikusokból álló bizottság, amelynek azt kell megállapítania, hogy a pártállami rendszer legmagasabb szintű minősítéssel rendelkező állambiztonsági adatait tartalmazó mágnesszalagokat lehet-e olvasni, illetve digitalizált formában lementeni. Ha sikeres mágnesszalag-bizottság munkája, akkor a történészek a kapott adatokat összevetik az állambiztonsági aktákkal, iratokkal, így kiderülhet, hogy mely iratokat semmisítették meg.

Idén a parlamentben Juhász Gábor, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára Gulyás József szabad demokrata képviselő kérdésére válaszolva elmondta: a Kenedi-bizottság jelentéséből az következik, hogy az érintett adatok közérdekű nyilvánossága az alkotmány módosítása nélkül nem valósítható meg.

Az állambiztonsági iratok átadását vizsgáló szakértői bizottság vezetésére 2007. július közepén kérte fel a miniszterelnök Kenedi János tudományos kutatót. A kormányrendelettel létrehozott bizottság tagja volt Varga László, a

Fővárosi Levéltár volt főigazgatója, Ungváry Krisztián, az 56-os Intézet munkatársa, Sipos Levente, a Politikatörténeti Intézet tudományos tanácsadója, Ripp Zoltán, a Politikatörténeti Intézet osztályvezetője, Palasik Mária, a Történeti Levéltár tudományos kutatója, és Baráth Magdolna, a Történeti Levéltár főmunkatársa.

(MTI)