A Levéltár által őrzött iratanyag nagy része a kommunista diktatúra, a szocialista korszak titkosan megfigyelt személyeire, áldozataira (internáltakra, kitelepítettekre, rendőrségi vizsgálatok gyanúsítottaira, politikai okból elítéltekre stb.), a rendszert működtető erőszakszervezetekre, valamint azok alkalmazottaira vonatkozik. Az eredeti mennyiséghez képest meglehetősen kevés adatot őriz a Levéltár a - talán a legtöbb ember által ismert - korabeli állambiztonsági terminológiában összefoglalóan hálózati személyekre (ügynökökre, informátorokra, titkos megbízottakra stb.) vonatkozó iratanyagból. A Levéltár a jelenlegi feldolgozottság alapján közel egymillió – az iratokban különböző minőségben felbukkanó - személyről tud ingyenesen adatot szolgáltatni az egyéni információs kárpótlás keretében.

Az információs kárpótláson túl az itt őrzött iratanyag jelentős társadalomtörténeti vonatkozással is bír. A politikatörténeti kutatásokhoz felhasználható iratok mellett a Levéltárban található iratanyag az egyes személyek életútjára, vagy egyes életszakaszaira vonatkozó információk egyedülállóan gazdag tárházával, különleges adatokkal rendelkezik a családfa-kutatók számára is. Mindemellett a kutatók fontos forrásokat találhatnak a titkosszolgálatok szervezettörténetére és működési mechanizmusára vonatkozóan.

A Levéltár iratainak mennyisége 2023. december 31-én 4611,87 iratfolyóméter volt. Adathordozóját tekintve a levéltár javarészt papír alapú dokumentumokat őriz, de nagy mennyiségben került kezelésünkbe dossziékról, illetve a Napi Operatív Információs Jelentésekről (NOIJ) készült egykorú biztonsági mikrofilm-másolat is.