Epizódok a titkok házából: a politikai rendőrség mindennapjai 1956 után

Az állambiztonsági szervek évtizedeken keresztül csendben és folyamatosan gyártották a „titkokat” Magyarországon is. Ez a könyv arra vállalkozik, hogy fellebbentse a fátylat ezekről a titkokról. A kötet tanulmányai a titkosszolgálatok csendes hétköznapjait, névtelenjeit, szolgálati idejük során többnyire arcnélküli mamelukjait kísérlik meg nevesíteni, fantomképen túlmenően beazonosítani, egyéni és szervezetszerű ténykedésüket pedig feleleveníteni. A tanulmányok megerősítik, hogy a vasfüggönyön inneni „létezett szocializmusok” mekkora vehemenciával szervezték a rendszer ún. önvédelmét a vasfüggönyön túli tágabb világ „imperialista agresszorai” ellenében. Magyarországnak nem voltak messze visszhangzó ügynök- vagy kémbotrányai. Különösen nem a Kádár-korszakban.  Ám ezek a kötetben megelevenedő történetek korántsem érdektelenek. Életre kelnek a korabeli levélellenőrzés működésének bakijai, a hálókocsi-kalauzoknak az állambiztonság számára végzett legalizált csempészése, a „rendszerellenes bűncselekmények” vizsgálatának mikéntje, az IBUSZ és a kémelhárítás kapcsolata, a katonai elhárítás és a nyugati katonai attasék játszmái, egy dezertált hírszerző története. Képet alkothatunk továbbá arról, hogyan működtette az állambiztonság a vidéki ügynökeit, hogyan ellenőrizte a nyugatról érkező rokonlátogatókat, valamint megismerkedhetünk egy korrupció és kicsapongó életmód miatt a szolgálattól elbocsátott rendőr őrnagy történetével. Vajon hányan lehettek nálunk is vétlen – „rosszkor voltak rossz helyen” – kárvallottjai a titkosszolgálati ügyleteknek? Pontos választ nem adhatunk, csak annyit tudunk tenni, hogy közkinccsé tesszük ezeket a történeteket.