Médiamegjelenések
Ezért ítélték életfogytiglanra Kádár Jánost
Dr. Krahulcsán Zsolt történésszel, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára tudományos kutatójával, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága kutatási projektjének munkatársával folytatjuk a beszélgetést, ezúttal arról lesz szó, hogy Kádár János sem kerülhette el a sorsát, 1951-ben őt is elérte a belső leszámolás, és bár az életét meghagyták, korábbi „hibáit” előhozva súlyos börtönbüntetésre ítélték. A rácsok mögött megnyugodott.
Forrás: 24.hu
2024.08.25
Kádár elődjét kivégezték, utódja pedig kiirtotta a családját, majd öngyilkos lett
Dr. Krahulcsán Zsolt történésszel, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára tudományos kutatójával, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága kutatási projektjének munkatársával beszélgetve a téma: Kádár közreműködése a Rajk László elleni perben már a régi harcostárs letartóztatásának pillanatától a kivégzésééig, amit személyesen nézett végig. Utána lemondott, nehogy hasonló sorsra jusson.
Forrás: 24.hu
2024.08.20
Kádár tettestárssá vált Rákosi bűneiben
Beszélgetőpartnerünk dr. Krahulcsán Zsolt történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára tudományos kutatója, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága kutatási projektjének munkatársa. A téma pedig Kádár útja a belügyminiszterségig, szerepe a Rákosi-rendszer bűneiben, az akasztással végződő pócspetri koncepciós per. Közben pedig élete gyökeres fordulatot vesz, és két meghatározó tragédiát él át gyors egymásutánban.
Forrás: 24.hu
2024.08.11
Akasztást szervezett Kádár az Oktogonon, de rosszul sült el
Beszélgetőpartnerünk ezúttal Dr. Krahulcsán Zsolt történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára tudományos kutatója, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága kutatási projektjének munkatársa. A téma pedig Kádár legális karrierjének épülése megrovástól megrovásig, miközben Rákosi helyettesévé vált, és egy „rosszul sikerült” kettős kivégzés az Oktogonon.
Forrás: 24.hu
2024.08.04
Őrült mázlija volt Kádár Jánosnak
A 24.hu beszélgetőpartnere Dr. Szekér Nóra történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára Kutatási Osztályának vezetője, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága kutatási projektjének munkatársa, a téma pedig Kádár János „dupla illegalitása”, küzdelme a lehetetlen feladatokkal, amelyek miatt elvtársai gyávasággal vádolták, később perbe is fogták.
Forrás: 24.hu
2024.07.20
A titkosrendőr ötödik élete: Carlos, a Sakál bújtatója volt a Marton-féle szexbotrány szereplője
Lajti doktor rózsadombi villájában lakott Carlos, a terrorista – ezzel lepett meg minket egy olvasónk, miután beszámoltunk arról, hogy az egykor a Belügyminisztérium III. Főcsoportfőnökségének hivatásos állományú titkosrendőreként dolgozó Lajti Rudolf mi mindent tett élete során – s hogy került harmadikként abba az autóba, amelyben Marton László rendező az akkor fiatal színésznő Sárosdi Lillát próbálta szexre bírni. A titkosrendőr és a Sakál közös történetében levéltárunk történésze, Orbán-Schwarzkopf Balázs is megszólalt.
Forrás: Válasz Online
2024.07.17
Így lett Csermanek Jánosból Kádár János
A börtönből való szabadulása után Kádárt bomlasztani küldték a szociáldemokrata pártba, ami jól ment neki, miként az avantgard grafikákhoz szintén volt tehetsége. Beleszeretett egy férjes asszonyba, kicsit tartott egy bizonyos ágydeszkától, miközben édesanyjával és testvérével továbbra is nagyon erős véd- és dacszövetség kovácsolta össze a nyomor közepén – minden vágya egy saját ágy és egy olyan cipő volt, ami nem ázik be. Egy 1942-es letartóztatási hullámot követően pedig Csermanek János megszűnt létezni. A 24.hu beszélgetőpartnere továbbra is Dr. Szekér Nóra történész, Levéltárunk osztályvezetője.
Forrás: 24.hu
2024.07.06
Moldáv szerepvállalás Afganisztánban – az elBeszélő vendége Bandi István
Idén jelent meg a Zrínyi Kiadó gondozásában Ion Valer Xenofontov Az afganisztáni háború (1979–1989) című könyve. A kötet a szovjet katonai műveletben részt vevő moldáv katonák szemszögéből mutatja be az eseményeket, és azok rájuk gyakorolt hatását. A könyvről a fordítóval, Bandi Istvánnal beszélgettünk, aki nemcsak személyesen ismeri a a szerzőt, Ion Valer Xenofontovot, de maga is járt és kutatott Moldáviában.
Forrás: ujkor.hu
2024.07.03
