hun
engMédiamegjelenések
Akasztást szervezett Kádár az Oktogonon, de rosszul sült el
Beszélgetőpartnerünk ezúttal Dr. Krahulcsán Zsolt történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára tudományos kutatója, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága kutatási projektjének munkatársa. A téma pedig Kádár legális karrierjének épülése megrovástól megrovásig, miközben Rákosi helyettesévé vált, és egy „rosszul sikerült” kettős kivégzés az Oktogonon.
Forrás: 24.hu
2024.08.04.
Őrült mázlija volt Kádár Jánosnak
A 24.hu beszélgetőpartnere Dr. Szekér Nóra történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára Kutatási Osztályának vezetője, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága kutatási projektjének munkatársa, a téma pedig Kádár János „dupla illegalitása”, küzdelme a lehetetlen feladatokkal, amelyek miatt elvtársai gyávasággal vádolták, később perbe is fogták.
Forrás: 24.hu
2024.07.20.
A titkosrendőr ötödik élete: Carlos, a Sakál bújtatója volt a Marton-féle szexbotrány szereplője
Lajti doktor rózsadombi villájában lakott Carlos, a terrorista – ezzel lepett meg minket egy olvasónk, miután beszámoltunk arról, hogy az egykor a Belügyminisztérium III. Főcsoportfőnökségének hivatásos állományú titkosrendőreként dolgozó Lajti Rudolf mi mindent tett élete során – s hogy került harmadikként abba az autóba, amelyben Marton László rendező az akkor fiatal színésznő Sárosdi Lillát próbálta szexre bírni. A titkosrendőr és a Sakál közös történetében levéltárunk történésze, Orbán-Schwarzkopf Balázs is megszólalt.
Forrás: Válasz Online
2024.07.17.
Így lett Csermanek Jánosból Kádár János
A börtönből való szabadulása után Kádárt bomlasztani küldték a szociáldemokrata pártba, ami jól ment neki, miként az avantgard grafikákhoz szintén volt tehetsége. Beleszeretett egy férjes asszonyba, kicsit tartott egy bizonyos ágydeszkától, miközben édesanyjával és testvérével továbbra is nagyon erős véd- és dacszövetség kovácsolta össze a nyomor közepén – minden vágya egy saját ágy és egy olyan cipő volt, ami nem ázik be. Egy 1942-es letartóztatási hullámot követően pedig Csermanek János megszűnt létezni. A 24.hu beszélgetőpartnere továbbra is Dr. Szekér Nóra történész, Levéltárunk osztályvezetője.
Forrás: 24.hu
2024.07.06.
Moldáv szerepvállalás Afganisztánban – az elBeszélő vendége Bandi István
Idén jelent meg a Zrínyi Kiadó gondozásában Ion Valer Xenofontov Az afganisztáni háború (1979–1989) című könyve. A kötet a szovjet katonai műveletben részt vevő moldáv katonák szemszögéből mutatja be az eseményeket, és azok rájuk gyakorolt hatását. A könyvről a fordítóval, Bandi Istvánnal beszélgettünk, aki nemcsak személyesen ismeri a a szerzőt, Ion Valer Xenofontovot, de maga is járt és kutatott Moldáviában.
Forrás: ujkor.hu
2024.07.03.
Kádár ment neki legkeményebben a rendőröknek
Kádár János 1934-ben két és fél évet kapott, és mivel „köpött”, társai kiközösítették. Egyre mélyebb depresszióba süllyedt, mígnem a szegedi Csillagban Rákositól megkapta a feloldozást – igaz, először egy kasszafúróban vélte felismerni a nagy vezért. Joggal érezte, hogy családját cserben hagyta, édesanyjához való kötődése minden másnál erősebb volt. Szabadulása után mégis újult erővel vette magát a mozgalmi munkába. A 24.hu Szekér Nóra történésszel, Levéltárunk tudományos kutatójával beszélgetett.
Forrás: 24.hu
2024.06.30.
Takács Tibor: Az ügynök a Kádár-kor kényelmes szimbóluma
Az ÁBTL tudományos kutatójával kihallgatásokról és lehallgatásokról, a Kádár-korszak beszervezéseiről és informátori jelentéseiről beszélgettünk. Kiderült, mennyien működtek együtt a titkosrendőrséggel 1956 után, és az is, hogy legtöbbször megfigyelték a megfigyelőket is.
Forrás: Könyves Magazin
2024.06.27.
Egy titkosrendőr négy élete – a III/6-os ügyosztálytól a gyermekklinikáig
Egy brit és egy magyar fiatal 1968-ban egymásba szeretett Budapesten. Ötven évvel később derült ki, hogy minden lépésüket figyelte a kommunista titkosszolgálat. A kelepcét állító titkosrendőr néhány évvel később már doktori címmel egy budapesti klinikán gyógyított gyerekeket. Lajti Rudolf a nemrég bemutatott 1968 – Egy szerelem rekonstrukciója című film kapcsán került elő, ám az alkotók a történetet nem az ő személyére fűzték fel. A Válasz Online cikkében megszólal Szekér Nóra, levéltárunk tudományos kutatója is.
Forrás: Válasz Online
2024.06.26.
