Topotéma - Állambiztonsági helyeken

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) 1945 és 1990 közötti magyar politikai rendőrség épületeit szócikkekkel, fotókkal és videókkal bemutató tudományos ismeretterjesztő honlapja, a Topotéma közel 100 helyszínt tesz láthatóvá, fotókkal és videókkal gazdagon illusztrálva.

Az 1945 és 1951 közötti államvédelmi negyed esetében teljességre törekedtünk, tehát az Andrássy út 60. és társépületein túl a környező utcákban található szatelit objektumokat is bemutatjuk funkciótól függetlenül, legyen szó a központi irányító szervek irodáiról, az őrség szálláshelyeiről, oktatási és kulturális helyiségekről, raktárakról vagy akár istállókról  Ugyanakkor a térben ezen kívül eső és időben a teljes korszakot (1944-1990) felölelő Az Andrássy úton túl című menüben csak a fontosabb épületeket vettük számba: központi objektumokat, börtönöket, operatív technikai bázisokat, karhatalmi laktanyákat.

Valójában már az kevéssé ismert, hogy az Andrássy út 60. számú ház mellett, annak környékén, s azzal egyidőben a politikai rendőrség – eddigi tudásunk szerint – még közel 70 ingatlant használt különféle célokra. Ilyen értelemben például érdemes bepillantani a 60-as szám közvetlen szomszédainak, az Andrássy út 62.-nek és Csengery utca 39.-nek a falai közé és történetébe. Sokak számára a pincefogda egyenlő a Terror Házában látható alagsori helyiségekkel, ám valójában az épületeket lent és fent egybenyitották, így akár az Andrássy út 62. „bejárása” is izgalmas kaland lehet, nem beszélve arról, hogy itt volt Péter Gábor ÁVH-főnök irodája. És talán kevesen tudják azt is, hogy az államvédelmi központ „főbejárata” is hamar a keresztutcába került át, és az esetek többségében a foglyokat a Csengery 39.-be szállították be, vagy éppen onnan vitték ki őket. Ez utóbbiról egy korabeli fényképfelvétel is tanúskodik.

De szintén kiemelhetők az egykori államvédelmi börtönök, mint az ÁVH Budapesti Osztálya által használt Belgrád rakparti sarokház, a rettegett „Conti”, azaz a volt Tolnai Lajos utcai Büntetőintézet, vagy az erőszakosságáról szintén hírhedt katona politikai nyomozószerv bázisa a Bartók Béla úton. Az ezekben mai napig meglévő, többnyire lepusztult állapotú cellák és folyosók a kommunista diktatúra brutalitásának olyan mementói, amelyek most a honlapon keresztül bárki számára megtekinthetők és megismerhetők. Persze bizonyára lesz olyan, akinek inkább az lesz meghökkentő, amikor megtudja, hogy lakóhelyén annak idején a politikai rendőrség raktárt bérelt, vagy a közeli iskola tornatermében időnként az ÁVH-sok is röplabdáztak.

A honlapon több száz fotó kapott helyet: korabeli archív fényképek közgyűjteményekből (Magyar Nemzeti Múzeum, BTM Kiscelli Múzeum, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Budapest Főváros Levéltára), a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alaptól vagy éppen a Fortepanról. De kaptunk képeket a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattól is. Ugyanakkor minden épület esetében mai állapot vizuális rögzítésére is sor került Kovalovszky Dániel fotográfusnak köszönhetően. Jelenleg hét helyszínhez kötődően 12 mozgókép is megtekinthető a honlapon, ezek közül három archív felvételeket mutat be, amelyeket a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt. bocsátott rendelkezésünkre, további kilenc filmet pedig Weateam Hungary BT-vel együttműködésben készítettünk. Ez utóbbiak esetében öt narrált kisfilm, négy pedig szöveg nélküli hosszabb épületbejárások.

A tartalomfejlesztés, ahogy az oldalon is látható, folyamatos. Előkészítés alatt áll egy, az eddigiekhez hasonló tematika, a mind a 19 vármegyére kiterjedő Országos lefedettség című projektrész, amely az államvédelem országos szervezetrendszerének kialakulását és annak átalakulását mutatja be, benne a megyei osztály-épületekkel, kirendeltségekkel. Ez egyben a politikai rendőrség létszámbeli növekedésének és militarizálódásának története is a vidéki táborokkal, börtönökkel, karhatalmi és határőr laktanyákkal együtt.

Szintén a közeljövőben várhatók az alábbi, esettanulmányokon, illetve kisebb földrajzi egységek vizsgálatán alapuló menüpontok:

Védett objektumok – fontos elvtársak
A Kádár-korszak titkosrendőrségének egyik feladata az állampárt legfelsőbb vezetőinek személyi biztosítása volt. Az ehhez kapcsolódó „rombolás és merénylet elhárítás” érdekében végzett operatív munka történeti feltárása széleskörűen ismert középületek, helyszínek jóval kevésbé ismert históriájának elbeszélésére vállalkozik a Parlamenttől a Gundel éttermen keresztül a balatonaligai pártüdülőig. 

Láthatatlan város: Nyíregyháza állambiztonsági helyei
A kelet-magyarországi városban végzett állambiztonsági tevékenység átfogó, lehetőség szerint teljes körű bemutatása, ami magában foglalja a politikai rendőrség térhasználatának vizsgálatát, továbbá annak a feltárását, hogy a földrajzi keretek miként befolyásolták a szolgálatok működését, illetve az állambiztonság miként tekintett működésének terére, és tevékenysége során miként alakította azt.

Bánya-ügyek: Mecsek: A háborút követő újjáépítés, az 1946-os államosítás után felértékelődő mecseki szénbányavidék, majd az ötvenes években nagyobb jelentőséget kapott uránkutatások és bányászat államvédelmi megfigyelésének és ellenőrzésének helyközpontú története.

A honlapon elérhető ismeretanyag a diktatúra titkosszolgálatainak egy sajátos nézőpontú históriájába enged betekintést. A sorvezetők minden esetben a létező, de már átalakult, vagy egykor létezett, de még lokalizálható helyek. Ezek már egyenként is értékes információkkal gazdagíthatják tudásunkat, összességükben (egy térképen elszórva) pedig a szóbanforgó erőszakszervezet tevékenységének, térhasználatának általánosabb jellemzőire mutatnak rá.

Videó