Mi történt a németekkel, vajon elfelejtettek harcolni? Honnan ered Németország tartózkodó külpolitikai magatartása? Miért nem vállal nagyobb szerepet a nemzetközi katonai akciókban? Mindezek kiderülnek Hevő Péter "Vissza a fegyverekhez? - A hadsereg és külpolitika kapcsolata az újraegyesített Németországban" című könyvéből, amelyről Krajcsír Lukács beszélget a szerzővel november 16-án, 17 órakor Levéltárunkban.

Gyakran találkozhatunk a fentebbi kérdésekkel a sajtóban – főként az ukrajnai háború kitörése óta –, ám a Berlint célzó kritikák korántsem előzmény nélküliek. A hidegháború idején az NSZK-beli politikai pártok többsége egyértelműen úgy gondolta, hogy a Bundeswehr elsősorban az ország védelmére szolgál, és ezt az alaptörvényben is rögzítették. Az Európában 1989 és 1991 között végbement változások az NSZK-ra és az ország hadseregére erőteljes hatást fejtettek ki.

A most megjelent kötet a német történelemnek azt a körülbelül egy évtizedes szeletét mutatja be, amelyben az 1990-es újraegyesítés és a második öbölháború alatti katonai visszafogottságtól az ezredfordulóra a németek elértek odáig, hogy részt vegyenek a koszovói háborúban, és katonáik a világ különböző pontjain állomásozzanak. Ehhez számtalan politikai, alkotmányjogi, strukturális problémát kellett megoldaniuk – nem beszélve egyfajta mentalitásváltásról, vagyis azon tabuk félreállításáról, amelyek főleg a nyugatnémetekre voltak jellemzőek az 1945-ös újrakezdés óta.

Hevő Péternek, az ELTE Társadalomtudományi Kar adjunktusának a könyve elsősorban azokra a kérdésekre keresi a választ, hogy Németország miként mozdult el az aktívabb nemzetközi szerepvállalás irányába, ehhez milyen akadályokat kellett leküzdenie, és a mindenkori német kormány hogyan próbált egyensúlyozni a szövetségesi elvárások és a hazai fenntartások között.

A kötet ajánlott mindazoknak, akiket érdekli, hogy milyen biztonságpolitikai kihívásokkal kellett szembenéznie a nemzetközi közösségnek közvetlenül a hidegháború utáni években, és hogy Németországban ezekre milyen válaszok születtek.

E könyv ugyancsak hasznos lehet azon olvasók számára, akik szeretnék megismerni a német külpolitikai döntéshozatal működését, az egyes intézmények szerepét és a pártok véleményét a különböző kül-, biztonság- és védelempolitikai kérdéseket illetően. Nem utolsósorban azoknak is ajánljuk, akik napjaink híradásait követve nem értik, honnan ered a német stratégiai visszafogottság, a korlátozott nemzetközi ambíciószint, és miért éppen Berlin kerül oly gyakran a kritikák célkeresztjébe.

Időpont: 2023. november 16. 17:00
Helyszín: 1067 Budapest, Eötvös utca 7.