Hírek További híreink
Miért volt szükség az államvédelmi negyed térképes bemutatására? Mi a digitális filológusok munkája? Hatékonyabb-e a ChatGPT mint a biorobotok? Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) nemrég indult tájékoztató ismeretterjesztő honlapja, a Topotéma kapcsán Mihály Eszterrel, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár Digitális Bölcsészeti Központ (MNMKK OSZK DBK) igazgatóhelyettesével, és a levéltár Történeti Osztályának vezetőjével, Müller Rolf történésszel beszélgetett Pócs Nándor.
Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában (ÁBTL) emlékezett 1956-ra.
Levéltárunk október 23-án egész napos családi programra várja az érdeklődőket az Eötvös10 Művelődési Házban és a Hunyadi téren.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) 2019 óta tartó éves konferencia-sorozata mindig egy adott év kulturális, politikai, társadalmi eseményeinek elemzéséhez kapcsolódó előadások segítségével boncolgatja az adott kor jellegzetességeit. A 40 éves évforduló miatt idén az 1984-es évet választottuk: a szakmai konferenciát a Levéltár 2024. október 9-én rendezte meg.
A nemzetközi együttműködés következő lépései, egy közös digitális platform kidolgozása és új közoktatási és tájékoztatási stratégiák megvalósítása is szóba került a Titkosrendőrségi Iratok Kezeléséért Felelős Állami Hatóságok Európai Hálózatának (röviden: Network) 16. konferenciáján, amelyet október 3-5. között Tiranában rendeztek meg. Az albániai tanácskozáson Levéltárunkat Cseh Gergő Bendegúz főigazgató képviselte.
Hiánypótló szakkönyv jelent meg a Zrínyi Kiadó gondozásában: Ion Xenofontov moldovai történész professzor Az afganisztáni háború (1979–1989) című könyvét szeptember 25-én a szerző és a fordító, Bandi István, Levéltárunk tudományos kutatója jelenlétében mutattuk be.
71 évvel ezelőtt, 1953 őszén zárt be a recski kényszermunkatábor. Az itt dolgoztatott közel 2000 politikai fogolyról emlékeztek meg szombaton a Recski Nemzeti Emlékparkban.
A Kulturális Örökség Napjaival zárt be a Mit rejt a Cziffra-dosszié? című időszaki kiállításunk, amelynek segítségével több mint fél éven keresztül mutattuk be, hogy a korszakban milyen volt az egyén és az állambiztonság viszonya.
Levéltárunk a Kulturális Örökség Napjai alkalmából indítja el az 1945 és 1990 közötti magyar politikai rendőrség épületeit szócikkekkel, fotókkal és videókkal bemutató tudományos ismeretterjesztő honlapját, a Topotémát.
A mindent átható propagandáról, az elfeledett űrhajósok örökségéről és az állambiztonság örökké figyelő szeméről hallhattak előadásokat az érdeklődők Levéltárunk szakmai kamarakonferenciáján, június 11-én, Budapesten.
Léteznek-e ügynökakták? Mennyire hihetőek az állambiztonsági iratok információi? Mennyire nehezíti meg a moralizálás a történészek dolgát? Az Ügynökök, informátorok jelentések című, a Jaffa Kiadó gondozásában pár héttel ezelőtt megjelent könyv kapcsán a szerzővel, Takács Tiborral, levéltárunk tudományos kutatójával és Ötvös Istvánnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagjával beszélgetett Pócs Nándor.
Események További eseményeink
Blog Összes blogbejegyzés
Harmincöt évvel ezelőtt, 1989. augusztus 19-én a Fertő-tó mellett úgynevezett páneurópai pikniket rendeztek, s az ebből az alkalomból ideiglenesen megnyitott osztrák-magyar határon több száz NDK-állampolgár jutott át Ausztriába. Egy hónappal később, szeptember 11-én hivatalosan is megnyílt a magyar határ a nyugatra távozni szándékozó keletnémet állampolgárok előtt.
"A kihallgatások során az egyik munkatársat, aki április 4-én dolgozott, és akiről a vállalaton belül közismert volt, hogy verebekre lövöldöz csúzlival, s az esemény előtti napokban még kollégája feleségét is „megcsúzlizta”, 72 órára őrizetbe vették..." A képen látható töltények, töltényhüvelyek, fiolák (benne égéstermékkel) egy olyan ügyhöz kapcsolódnak, melynek felderítésére a BM III/III-1-b alosztálya rendkívüli esemény dossziét nyitott 1963-ban.
Péter Gábor 1954. június 25-én, már a börtönben besúgó jelentést ír a besúgójáról a börtönparancsnoknak.