Sortüzek és sortűzperek a történeti kutatások tükrében

Magyarországon a forradalom időszakában, majd azt követően végrehajtott megtorlást célzó intézkedések – cél- és eszközrendszerükben, illetve megvalósításuk formáiban is – az 1956. október 23-át megelőző időszakban alkalmazott erőszak folytatását, annak szerves részét képezték.

Előadásomban a megtorlás fő formái közül – a szovjet és magyar csapatok bevetése, a statárium bevezetése – a védtelen, fegyvertelen lakosság ellen irányuló sortüzekkel kapcsolatos történeti kutatások nehézségeinek és eredményeinek a bemutatásán túl – illetve azokkal szoros összefüggésben – részletesebben ismertetem a rendszerváltoztatást követően lezajlott úgynevezett „sortűzügyekben” folytatott nyomozások és megindított perek történeti feldolgozás szempontjából fontos és jellemző adatait.

Teszem ezt az ezekben az eljárásokban hadtörténész szakértőként történt kirendelések és felkérések során folytatott szakmai tevékenységem tapasztalatainak közreadásával. A bírósági szakba jutott kilenc sortűz-ügyből ötben a katonai ügyészségek, egyben a nyomozást lefolytató rendőrségi szervek, és utoljára – 2015-ben – a Biszku Béla ellen folyamatban lévő büntetőeljárás keretében a Fővárosi Törvényszék rendelt ki, kért fel szakértőnek. 

Horváth Miklós