Koncepciós perek és tömeggyilkosság az új Betekintőben

A szerzők a történések rekonstruálásához elsősorban az elkövetőkkel szemben lefolytatott német ügyészi vizsgálatok anyagait használták fel, melyeknek az alapos átrostálása és kritikus értékelése lehetővé tette, hogy részleteiben, az elkövetők szemszögéből is bemutathatóvá váljék a tömeggyilkossághoz vezető út és annak lefolyása.

Simon István az 1944 ősze és 1948 júniusa közötti évek meghatározó történéseinek néhány sajátos „társadalomlélektani” mozzanatára, összefüggésére, s egyúttal az időszak árnyaltabb megközelítésére hívja fel a figyelmet tanulmányában, melyet Vukman Péter írása követ, aki hat jugoszláviai emigráns életének főbb csomópontjait, politikai és egyéb tevékenységét rekonstruálja, akiket a Jugoszlávia elleni „mini hidegháború” idején, koholt vádakon alapuló egyéni koncepciós perekben ítéltek el Magyarországon. 1956 februárjának végén V. Judit, Piros László belügyminiszternek írt levelében felajánlotta ügynöki szolgálatait. Judit 1926-ban V. János néven született egy Somogy megyei községben, azonban születésekor tévesen határozták meg a nemét, így 29 éves koráig a férfiak életét élte. Palasik Mária ezt a nem mindennapi estet járta körül. Az 1956-os magyarországi forradalom melletti szolidaritási megmozdulások, illetve szervezkedések Romániában sem maradtak megtorlatlanul. Ezek között a legjelentősebb a Szoboszlai-per volt. Vekov Károly tanulmányában e politikai per vádlottaira vonatkozó adatok egy sajátos csoportjára hívja fel a figyelmet, az elítéltekre vonatkozó személyi adatokra, amelyek részben jegyzőkönyvekben, kimutatásokban, elismervényekben találhatóak meg. Szeredi Pál írásában az emigráció felé irányuló felderítés egyik akciójáról számol be, melynek célja a népi emigráns csoport meggyengítése volt. Sz. Kovács Éva egy Törökországban tevékenykedő diplomata jelentéseiből közöl válogatást, míg Jobst Ágnes a vasfüggöny utolsó áldozatainak állít emléket írásában.

A 2015/4. szám tartalma:

Gellért Ádám – Gellért János: Egy tömeggyilkosság anatómiája – Kamenyec-Podolszkij, 1941. augusztus

Simon István: Ki tudja, mit hoz a múlt…? Az 1945–1948 közötti demokráciakísérlet kisiklatásának néhány (társadalomlélektani) háttérmozzanatáról

Vukman Péter: Megfigyelés, beszervezés, koncepciós perek. Hat jugoszláv politikai emigráns és az állambiztonság (1948–1955) I. rész. Származás, társadalmi háttér, emigráció

Palasik Mária: A Judittá változott János, avagy Rákosi Mátyás jócselekedete

Vekov Károly: A személyi adatok tanúsága. Tények és adatok a Szoboszlai-per elítéltjeiről

Szeredi Pál: Egy parasztpárti emigráns behálózása Kanadában. Mikita István beszervezési akciója

Sz. Kovács Éva: Törökországi levelek. Egy diplomata jelentései, 1957–1961

Jobst Ágnes: A vasfüggöny utolsó áldozatai