Podcastek és videók
Milyen titkosszolgálati feladatokat kapott a MÚOSZ és hogyan töltötte be a rá osztott szerepet? Borvendég Zsuzsanna előadásában erre keresi a választ, miközben – levéltári dokumentumokra támaszkodva – egy olyan oldalát is bemutatja a Kádár-kori újságírásnak, amely eddig tabunak számított.
A Honvédelmi Minisztérium Katona Politikai Osztálya, Csoportfőnöksége, majd Katonai Elhárító Főcsoportfőnöksége – ismertebb nevén a „Katpol” – az egyik meghatározó szereplője volt hazánk 1945 és 1950 közötti történelmének. Dávid Ferenc előadása a katonai hírszerzés második világháború utáni történetének egy rövid, de annál érdekesebb időszakát öleli fel, ahol a tevékenység megindítása viszonylag korán, 1945 nyarán vette kezdetét.
Slachta Krisztina előadásában részletesen bemutatja a Stasi által - az itteni keletnémet állampolgárokból - szervezett saját hálózat működtetését és működését.
Tóth Eszter előadásában egy család, Müller Ede és Müller Edéné ügyén keresztül mutatja be a számonkérés-elszámoltatás intézményeinek működését: hogyan próbálták meg használni és kihasználni a korszak szereplői az új hatalom által kijelölt kereteket, illetve milyen szerepet játszott a politika a háború utáni társadalmi konfliktusokban.
A hagyományos megítélés szerint az ügynökök kifejezetten negatív megítélés alá esnek, szinte mindmáig hordozzák a Kádár-korszak szimbolikus terhét. Papp István előadásában árnyalni szeretné ezt a képet egy eddig kevéssé kutatott terület, a mezőgazdasági szabotázs-elhárítás bemutatásával.
Okváth Imre előadásában bemutatja a „B-osztály" tagjait, Boros Miklós őrnagy, osztályvezető-helyettest, Varsányi György, Ravasz Gyula alosztályvezetőket, Dénes László, Bartha Dezső főhadnagyokat, Szőke Béla, Bányai József hadnagyokat, az akciókat végrehajtó jelentősebb - sikeres, vagy kudarcot szenvedett - hálózati személyeket, továbbá az erre fordított összegeket.
