Események
Keresett kifejezés: politika (összes találat: 63) Keresés törlése
Szabadegyetemünk a tavaszi félévben az állambiztonság történetét és érdekesebb fejezeteit szakértő vendégek közreműködésével mutatja be: februárban az 1945-ös és 1990-es rendszerváltásokat az állambiztonság szempontjából elemezzük.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára filmklubja legújabb előadásán A koronatanú című magyar dokumentumfilmet mutatja be.
„Vagyok, mint minden ember: fenség / Észak-fok, titok, idegenség” – írta csodálatos versében Ady Endre. A politikai rendőrség történetét aligha lehetne pontosabban jellemezni, mint ezzel a két szóval: titok és idegenség. Ám Levéltárunk ezen a hétvégén éppen nyíltságával és emberközelségével tűnik ki. Kedves látogatóink megismerhetik épületünk kevéssé ismert szép zugait, az állambiztonság iratainak furcsa és különös históriáit, s közben gondolatban végigjárjuk az elmúlt 150 év magyar történelmét. E fenséges élményben részesüljenek minél többen!
Bátran állítható, hogy gróf Teleki Béla az erdélyi magyarság egyik legnagyobb formátumú 20. századi politikusa volt. Mégis neve jóformán feledésbe merült, és most, halála után bő három évtizeddel bizony kevesen tudják ki is volt ő valójában és mi mindent tett az erdélyi magyarságért, illetve a „magyar Erdély” eszméjéért.
A Történelmi Kávéház következő előadója Marschal Adrienn lesz, aki "Elítéltek szénbányákban. Táborok Magyarországon 1953 után" címmel mutatja be kutatásait.
„Amikor a Vörösterror az Országházba költözött” – hangzik a 25 perces dokumentumfilm nyitómondata. Kosztümös jelenetek, archív felvételek, valamint B. Müller Tamás, Hatos Pál és Szabó Viktor történészek elemzései elevenítik fel a Tanácsköztársaság napjait és Cserny József vezette Ötödik alosztály terrorkülönítményének rémtetteit, akik az Országház főrendiházi szárnyában rendezkedtek be.
Mit tudhatunk meg egy évtizedekig aktív ügynök jelentéseiből a titkosszolgálatok világáról és mit érthetünk meg egy „hétköznapi ember” élettörténete alapján? A Történelmi Kávéház legújabb előadását Horváth Sándor tartja majd.
Amikor az MSZMP Központi Bizottsága 1962. augusztus 14-16-i ülésén határozatot hozott a személyi kultusz éveiben a „munkásmozgalmi személyek ellen indított törvénysértő perek” lezárásáról, látszólag az ÁVH örökségétől való megszabadulást is tervbe vette. Az 1962/63-as személycserékkel véglegesen lezártnak tekintette a korábbi „hibákkal” történő foglalkozást, a koncepciós perek anyagainak megsemmisítéséről utasítás rendelkezett, az egykori tetteseket, részeseket pedig személyes beszélgetések után elbocsátották. Ám létezett egy 132 fős névsor azokról, akiket már az 1962-es elbocsátások előtt más területekre irányítottak, s akik közül többen váltak „kádári-konszolidáció” éveiben a közvéleményt befolyásoló és formáló médiumok meghatározó szereplőivé.