Hírek

Bár az 1973-ban Balassagyarmaton történtek nem feltétlen hitelesen jelennek meg a Túsztörténet című filmben, és a hatóságok is mindent megtettek, hogy kezeljék a helyzetet, a drámai öt nap több évtizedes traumát okozott mindenki számára – derült ki az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára Bevetítés filmklubjának legújabb kerekasztal beszélgetésén.

Átkerülnének az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába (ÁBTL) az 1990 előtti állambiztonsági szervek mágnesszalagokon őrzött adatai, és - lehetőség szerint - a titkos minősítésüket is feloldanák a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) javaslata szerint. A NEB a szalagok vizsgálatáról szóló jelentését hétfőn hozta nyilvánosságra a honlapján.

Az ügynökügyekben több későbbi főpap volt érintett egy levéltáros szerint: a katolikus egyházon belül 1958-ban ketten, 1968-ban hárman, 1978-ban öten, 1988-ban hatan végeztek állambiztonsági hálózati tevékenységet.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára átvette a rendszerváltás előtti állambiztonsági szervek iratainak első, 1944-70 között keletkezett mintegy 400 folyóméternyi anyagát - mondta el Gyarmati György főigazgató az MTI érdeklődésére.

A 44 ezer 755 tételszámon nyilvántartott 1944-70 közötti állambiztonsági iratból összesen 50 olyan maradt, melynek nyilvánosságát illetően nem jutottak közös nevezőre a titkosszolgálatok és az iratátadást felügyelő bizottság, így ezekről Kiss Péter kancelláriaminiszter fogja kimondani az utolsó szót - mondta el a bizottság egyik tagja az MTI-nek.

Erősödik az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának szakmaisága, közelít afelé, hogy levéltári feladatokat ellátó tudományos intézménnyé váljon - mondta az Magyar Országos Levéltár főigazgatója szerdán Budapesten.