Napi Operatív Információs Jelentések
Az amerikai emigráció lobbija az erdélyi magyarokért
NAPI OPERATÍV IMFORMÁCIÓS JELENTÉS
90. szám
Budapest, 1984. május 9.
BELSŐ ELLENSÉGES ELEMEK TEVÉKENYSÉGE
Aradi József 2013-ban
A hazai ellenzék és az amerikai emigráció összefogása az erdélyi magyarokért
40 éve történt - Az amerikai emigráció lobbija az erdélyi magyarokért
NAPI OPERATÍV IMFORMÁCIÓS JELENTÉS
90. szám
Budapest, 1984. május 9.
BELSŐ ELLENSÉGES ELEMEK TEVÉKENYSÉGE
7./ CSOÓRI SÁNDOR író és ZELNIK JÓZSEF néprajzkutató üzenetet küldtek Münchenbe JUHÁSZ LÁSZLÓ SZER alkalmazottnak, s felkérték: tájékoztassa ARADI JÓZSEF-et arról, hogy őt javasolták abba az amerikai bizottságba, amely az erdélyi magyarság helyzetét vizsgálja. A vizsgálat eredményét és a szemtanukat a közeljövőben az USA szenátusa elé fogják vinni.
Megjegyzés: Aradi József román állampolgár, erdélyi író Kolozsváron a "Korunk" c. lap szerkesztője volt; 1985 decemberében disszidált az" NSZK-ba.
Intézkedés:
- folytatják a nyugati magyar emigráció ilyen irányú tevékenységének, magyarországi kapcsolatainak az ellenőrzését;
- tájékoztatják a BM III/I és III/III Csoportfőnökségét. í
/III/II/
Aradi Józseffel készült egy életútinterjú, amelyet így vezetnek fel:
"Magyar szakos tanárként lett a Korunk szerkesztője, a Korunk szerkesztőjeként emigrált és jutott el Bostonig, Mexikóig, Szaúd-Arábiáig. Tudását, tehetségét a Szilícium-völgyben és Stanford Egyetemen egyaránt megbecsülték. Dolgozott szoftver fejlesztőként, épített orvosdiagnosztikai szakértői rendszert és digitális szakkönyvtárat. Nem csak a legenda tartja úgy, hogy köpönyegéből lépett elő a jelenkori erdélyi társadalomtudomány színe-java. Életművéhez kötődnek a “szóértés” és az Aradi-paradigma kulcsszavak."
Az interjú elérhető itt: https://www.youtube.com/watch?v=9vU-dM4qO6c
___________________
További kiegészítésünk: Az USA-ban az erdélyi magyar kisebbség helyzetének javításáért igen komoly erőfeszítéseket tett az ottani magyar emigráció is. STEFANO BOTTONI: Vonakodó kémek. A magyar állambiztonság és Románia, 1975–1989 című tanulmányában írja:
1984. május 9-én részletes elemzés* készült Hámos Lászlónak, a CHRR - Emberi Jogok Romániában Bizottság (Committee for Human Rights in Romania – CHRR) - mint „szélsőséges ellenséges, magyar emigráns szervezet” egyik vezetőjének tevékenységéről, aki fontos szerepet játszott a „demokratikus” és a „népi” ellenzék közötti kapcsolat fejlesztésében.
A több vezető MSZMP-politikusnak (Aczél György, Korom Mihály, Óvári Miklós) felterjesztett jelentés megállapította, hogy „az utóbbi időben nyugati ellenséges emigráns szervezetek vezetőit egyre élénkebben foglalkoztatja a határainkon túl élő magyar nemzetiségek helyzete. Ez irányú aktivizálódásuk serkentően hatott a hazai nacionalista politikai platformon álló, és a radikális-reformista ellenzéki, ellenséges tevékenységet folytató személyekre, s a jelzett kérdésben szorosabbá vált a két irányzat gyakorlati együttműködése is.”
Budapesti látogatása alkalmával Hámos világosan kifejtette tárgyalópartnereinek (többek közt Tamás Gáspár Miklós, Für Lajos, Bence György, Kis János, Csoóri Sándor, Hamburger Mihály), hogy az amerikaiakat nem érdekli a nemzetiségi kérdés. A kisebbségek ügyét úgy kell tehát felvetni, hogy mindenki előtt világossá váljon, hogyan sértik meg az emberi jogokat Kelet-Európában. E cél érdekében Hámos többszintű stratégiát dolgozott ki: egyrészt a magyar másképp gondolkodók személyes helyzetén segített, például elérte, hogy 1984 őszén Tamás Gáspár Miklós több hónapos meghívást kapjon a New York-i Columbia Egyetem Kelet-Európa Intézetétől. Másrészt Thomas Lantos kongresszusi képviselőn keresztül nyomást gyakorolt az amerikai törvényhozásra és a nemzetiségi kérdést addig fel sem vető Szabad Európa Rádió magyar szerkesztőségére is. A magyar politikai rendőrség különösen súlyosnak értékelte, hogy Hámos szervezete az általa létrehozott Magyar Emberjogi Alapítványon keresztül sikeresen integrálta az addig elszigetelt lobbitevékenységet, és a román kommunista rendszer magyarellenes politikája az emigráció és a belső ellenzék legfőbb egyesítő tényezőjévé vált.
* ÁBTL 2.7.3. 6-7/292/84. Információs jelentés. Budapest, 1984. május 9.
https://epa.oszk.hu/00600/00617/00028/pdf/EPA00617_tortenelmi_szemle_2013_01_079-117.pdf?