Médiamegjelenések

Egy szerelem mint titkosszolgálati feljegyzés
Május 26-án este mutatja be az 1968 – Egy szerelem rekonstrukciója című új magyar alkotást a Duna Televízió. A kreatív dokumentumfilm egy megtörtént esetet dolgoz fel, amely egy szerelmespárról szól, akiket 1968-ban a történelem elválasztott egymástól. A történelmi oknyomozásban a produkció legfontosabb partnere Szekér Nóra, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának kutatója volt, de a történet sajátosságai miatt a nyomok Magyarország határain túlra vezették az alkotókat.
Forrás: MTI
2024.05.20
Hogyan zajlott az ügynökök beszervezése a Kádár-korszakban? Olvass bele Takács Tibor könyvébe!
Hogyan működött az állambiztonsági hálózat Rákosi és Kádár alatt? Most elolvashatsz egy részletet az Ügynökök, informátorok, jelentések című könyvből.
Forrás: Könyves Magazin
2024.05.07
Tudósok a titkosszolgálat célkeresztjében
Fedőneve: Marslakó. Szekér Nóra történész legutóbb megjelent könyvében négy világhírű magyar tudós – Teller Ede, Szilárd Leó, Gábor Dénes és Szent-Györgyi Albert – életútját dolgozza fel a kommunista titkosszolgálat szemszögéből.
Forrás: orszagut.com
2024.05.02
Világháborús kémhistória mai nemzetbiztonságiaknak
A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) kiadásában jelent meg "A magyar kémelhárítás a II. világháború idején" című tudományos munka, amely hiánypótló műve a hírszerzés és kémelhárítás szakmatörténetének és olvasmányos, izgalmas betekintés XX. századi történelmünk egyik drámai korszakába. A könyvbemutatón dr. Cseh Gergő Bendegúz is részt vett.
Forrás: honvedelem.hu
2024.04.30
Az ügynökakták teljes nyilvánossága az áldozatok szempontjából aggályos
A közhiedelemmel ellentétben nem a rendszerváltás környékén, hanem 1956-ban tűnt el a legtöbb titkosszolgálati dokumentum – derül ki a Kontextus friss kiadásából. Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója beszélt a műsorban Megadja Gábornak arról, hogy Medgyessy Péter D-209-es botránya óta jelentősen megváltozott, bővült a Történeti Levéltár illetékességi köre; ma már nem csak a szocializmus-korabeli iratokat kezelik, de az 1990 utáni, valamint a mostani polgári és katonai titkosszolgálatok dokumentumait is. A Levéltár jelenlegi és a múltbéli működése, az információs kárpótlás mibenléte és jelentősége, az ügynökakták valódi tartalma is szóba kerül az adásban.
Forrás: Kontextus
2024.04.28
Az állampárti spiclik históriája átlagemberek példáival – volt, akiről a vőlegénye jelentett
Takács Tibor idén megjelent rövid kötete bemutatja, hogy mekkora a kavarodás, ha a kommunista idők ügynökeiről és a tartótisztekről van szó. Átlagemberek példáján keresztül ismerhetjük meg a hálózat működését, és az is kiderül a könyvből, hogy még 1989 nyarán is szervezkedtek az állambiztonsági szervek. A téma lassan három és fél évtizede áll a közérdeklődés homlokterében, és magától értetődően a politikai machinációk tárgya, hiszen nincs normális ügynöktörvény.
Forrás: atlatszo.hu
2024.04.26
Hálók és halászok
Harmincnégy év telt el a rendszerváltás egyik meghatározó mozzanata, a Dunagate-botrány, azaz a Kádár-kor belső elhárításának dekonspirálódása óta. A közvélemény érdeklődése azóta sem lankadt, az izgalom fenntartásáról pedig rendre gondoskodtak az ancien régime állambiztonsági hagyatékát ellentmondásos módon kezelő kormányzatok, amelyek a múlt feltárásának csak azon formáit forszírozták, amelyek emlékezetpolitikai szempontból is alátámasztják saját történetmitológiájukat. Takács Tibor új könyvében nem csak friss kutatásainak önmagában is izgalmas eredményeit publikálta, de megkísérelte megvilágítani azt is, miért vált ki annyi kérdést és értetlenséget az ügynökakták helyzete.
Forrás: Magyar Narancs
2024.04.24
Hogyan (ne) szervezzünk be földönkívülieket?
Marslakók szivárogtak be a világ legszínvonalasabb egyetemeire és legjobb kutatóintézeteibe, de hiába igyekeztek elvegyülni, könnyű volt őket leleplezni, hiszen mindannyian furcsa akcentussal beszéltek – úgy, ahogy csak a magyar emigránsok tudnak. Róluk szól Szekér Nóra történész Fedőneve: Marslakó című kötete, amely szokatlan nézőpontból közelít a tudósokhoz, azt vizsgálja, hogy a Kádár-rendszer állambiztonsága hogyan próbálta meg behálózni és a saját céljaira felhasználni a nemzetközi befolyással bíró nagy koponyákat.
Forrás: Magyar Hang
2024.04.21
1 2 3 ...