Médiamegjelenések
Az ügynökakták teljes nyilvánossága az áldozatok szempontjából aggályos
A közhiedelemmel ellentétben nem a rendszerváltás környékén, hanem 1956-ban tűnt el a legtöbb titkosszolgálati dokumentum – derül ki a Kontextus friss kiadásából. Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója beszélt a műsorban Megadja Gábornak arról, hogy Medgyessy Péter D-209-es botránya óta jelentősen megváltozott, bővült a Történeti Levéltár illetékességi köre; ma már nem csak a szocializmus-korabeli iratokat kezelik, de az 1990 utáni, valamint a mostani polgári és katonai titkosszolgálatok dokumentumait is. A Levéltár jelenlegi és a múltbéli működése, az információs kárpótlás mibenléte és jelentősége, az ügynökakták valódi tartalma is szóba kerül az adásban.
Forrás: Kontextus
2024.04.28
Az állampárti spiclik históriája átlagemberek példáival – volt, akiről a vőlegénye jelentett
Takács Tibor idén megjelent rövid kötete bemutatja, hogy mekkora a kavarodás, ha a kommunista idők ügynökeiről és a tartótisztekről van szó. Átlagemberek példáján keresztül ismerhetjük meg a hálózat működését, és az is kiderül a könyvből, hogy még 1989 nyarán is szervezkedtek az állambiztonsági szervek. A téma lassan három és fél évtizede áll a közérdeklődés homlokterében, és magától értetődően a politikai machinációk tárgya, hiszen nincs normális ügynöktörvény.
Forrás: atlatszo.hu
2024.04.26
Hálók és halászok
Harmincnégy év telt el a rendszerváltás egyik meghatározó mozzanata, a Dunagate-botrány, azaz a Kádár-kor belső elhárításának dekonspirálódása óta. A közvélemény érdeklődése azóta sem lankadt, az izgalom fenntartásáról pedig rendre gondoskodtak az ancien régime állambiztonsági hagyatékát ellentmondásos módon kezelő kormányzatok, amelyek a múlt feltárásának csak azon formáit forszírozták, amelyek emlékezetpolitikai szempontból is alátámasztják saját történetmitológiájukat. Takács Tibor új könyvében nem csak friss kutatásainak önmagában is izgalmas eredményeit publikálta, de megkísérelte megvilágítani azt is, miért vált ki annyi kérdést és értetlenséget az ügynökakták helyzete.
Forrás: Magyar Narancs
2024.04.24
Hogyan (ne) szervezzünk be földönkívülieket?
Marslakók szivárogtak be a világ legszínvonalasabb egyetemeire és legjobb kutatóintézeteibe, de hiába igyekeztek elvegyülni, könnyű volt őket leleplezni, hiszen mindannyian furcsa akcentussal beszéltek – úgy, ahogy csak a magyar emigránsok tudnak. Róluk szól Szekér Nóra történész Fedőneve: Marslakó című kötete, amely szokatlan nézőpontból közelít a tudósokhoz, azt vizsgálja, hogy a Kádár-rendszer állambiztonsága hogyan próbálta meg behálózni és a saját céljaira felhasználni a nemzetközi befolyással bíró nagy koponyákat.
Forrás: Magyar Hang
2024.04.21
Könyvújdonság az 1979–1989-es szovjet–afgán háborúról
Hiánypótló szakkönyvet dobott piacra a Zrínyi Kiadó 2024 áprilisában. Ion Xenofontov moldáv történész professzor Az afganisztáni háború (1979–1989) címmel, Bandi István fordításában megjelent műve a szovjet–afgán háború világát tárja fel az érdeklődők számára, mégpedig „alulnézetből”, azaz az odaküldött katonák szempontjából megvilágítva.
Forrás: honvedelem.hu
2024.04.14
Egyik leghíresebb zongoristánkat Nyugaton is megfigyelhették
Egyik legismertebb zongoristánk, Cziffra György élete rendkívül kalandos volt, itthon folyamatosan megfigyelte a politikai rendőrség, de nagy valószínűséggel a nyugati titkosszolgálatok is érdeklődhettek iránta. Mit rejt a Cziffra dosszié? címmel időszaki kiállítás nyílt az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában. A tudás.hu Cseh Gergő Bendegúzt, a Levéltár főigazgatóját kérdezte.
Forrás: tudas.hu
2024.03.12
A nagy titkosszolgálati drogjátszma – amikor a magyar Chinoin látta el kábítószerrel Amerikát
Magyarország a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején a világ egyik legnagyobb drogexportőre volt. A magyar állam tudtával. A Chinoin állami tulajdonú gyógyszergyárban készült drogot egy állami kereskedő cégen és a svájci Medimpex képviseleten keresztül a kolumbiai drogkartellel juttatták el az Amerikai Egyesült Államokba. A Válasz Online cikke Orbán-Schwarzkopf Balázs kutatásáról.
Forrás: Válasz Online
2024.03.12
Zongoraművész célkeresztben
Cziffra György zongoraművésznek a mélyszegénységből a világhírig ívelő páratlan pályafutását és a diktatúra titkosszolgálatának működését is felvillantja a Mit rejt a Cziffra-dosszié? – Az emigráns zongoraművész: Cziffra György és az állambiztonság című tárlat, amely az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) falai között nyílt meg.
Forrás: Demokrata
2024.03.06
