A levéltári iratok rendszere
A levéltári rendszer kialakításánál figyelembe kellett venni, hogy a törvény a Levéltár illetékességét különböző időszakokban létezett, egymástól szervezetileg elkülönülten működő, eltérő iratkezelési gyakorlatot folytató állambiztonsági szerv, szervezeti egység által keletkeztetett irategyüttesben határozta meg. A Történeti Levéltár az iratanyagát történeti, időrendi és szervtipológiai alapon kialakított nagyobb egységekre, levéltárakra, azon belül szekciókra tagolta. Az egyes szekciókon belül találhatóak a levéltári fondok, azokon belül pedig az állagok, esetenként sorozatok. Az iratanyag legfontosabb adatait és a hozzájuk kapcsolódó raktári nyilvántartásokat a Levéltár fond- és állagjegyzéke tartalmazza, amely mind az intézmény kutatótermében, mind pedig a Levéltár honlapján megtalálható.
I. LEVÉLTÁR - ÁLLAMBIZTONSÁGI IRATOK LEVÉLTÁRA
Az I. levéltár az Állambiztonsági Iratok Levéltára az 1945 és 1990 között működött államvédelmi/állambiztonsági szervek iratait tartalmazza.
Az I. Állambiztonsági Iratok Levéltárának első nagyobb együttesébe kerültek a kommunista korszak államvédelmi, állambiztonsági szervezeteinek, hatóságainak működésével kapcsolatos iratok, amelyeknek keletkeztetői különböző elnevezések alatt működő szervek voltak. Legismertebbek ezek közül az 1940-es évek második felében a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztálya (elhíresült nevén az ÁVO), illetve az 1950-es évek első felében – a Rákosi Mátyás nevéhez kötődő kommunista terror idején – az Államvédelmi Hatóság, vagyis az ÁVH. Az 1956-os forradalom után, a Kádár-korszak kezdetén a Politikai Nyomozó Főosztály volt a megtorlás kulcsfontosságú nyomozó szerve, később pedig – a rendszer összeomlásáig – a Belügyminisztérium III. (Állambiztonsági) Főcsoportfőnöksége, ezen belül pedig a III/III-as Csoportfőnökség, amelynek elsődleges feladata az ún. „belső reakció”, vagyis a rendszer politikai ellenzékének felderítése és üldözése volt. Itt kapott helyet a Honvédelmi Minisztérium és a Néphadsereg állambiztonsági szerveire vonatkozó katonai hírszerzés töredékes iratanyaga is, bár a belügyi állambiztonsági szervek irataihoz viszonyítva ezekből a forrásokból nagyságrendekkel kevesebb irat került a Levéltárba.
A következő nagyobb irategyüttesbe azok az iratok kerültek, amelyek több különböző szervezeti egységhez is kapcsolódtak, vagy több szervezeti egység hozta őket létre. Ilyenek például az operatív és hálózati nyilvántartások, adattárak, az internálási iratok, a különböző belügyi információs jelentések, vagy az egykori nyílt és szigorúan titkos állományú állambiztonsági tisztek személyi anyagai. Itt találhatóak azon iratok is, melyeket a szigorúan titkos, bizalmasan kezelt iratoktól is elkülönítetten, külön irattárban őriztek (ún. Zárt-irattár). Ebbe a gyűjteménybe kerültek azok az ügyek, amelyeket a legmélyebbre igyekeztek elásni: a már a korabeli vezetés által is törvénysértőnek tartott perek megmaradt iratanyagai (pl. Rajk-ügy, Sólyom-ügy), az 1956-os forradalom vezetőinek peranyagai (pl. Nagy Imre és társai, Bibó István és társai), továbbá a néhány fontosabb egyedi ügyről készült jelentések (pl. a földművelésügyi minisztériumi per, az ún. FM-ügy, a Magyar-Amerikai Olajipari Rt. per, az ún. MAORT-ügy).
A következő szekcióban találhatjuk a Levéltárban őrzött összes iratanyag több mint egyharmadát kitevő, az államvédelmi/állambiztonsági szervek által dossziékba gyűjtött iratokat. Itt találhatók a korszakban a politikai rendőség által készített és irattárazott különböző típusú (például Beszervezési, Munka, Operatív vagy Vizsgálati) dossziék. Ezen irategyüttesen belül külön fondba kerültek az Adatfeldolgozó és Tájékoztató Csoportfőnökség Operatív Nyilvántartó Osztálya (és jogelődei) irattárában őrzött dossziék, illetve a BM III/I. Csoportfőnökség és jogelődei, tehát a hírszerzés által kezelt dossziék.
A következő nagyobb iratcsoportban az állambiztonsági munkához kapcsolódó, az állambiztonsági szervek által létrehozott különböző gyűjteményes jellegű fondokat találjuk. Ilyenek például az állambiztonsági szervek által használt háttéranyagok (könyvek, kéziratok, tanulmányok, folyóiratok stb.), amelyeket az operatív munka segítésére könyvtárakból, levéltárakból, irattárakból, más köz- és magángyűjteményekből másolatban szereztek be, és sajátos szempontjaik szerint dolgoztak fel. A tankönyvek, tanulmányok, belső kiadványok a szakmai felkészítésre, a tapasztalatok közreadására és a továbbképzésre szolgáltak. A parancsgyűjteménybe az Állambiztonsági Miniszterhelyettes Titkársága által kezelt, 1990-ben is érvényes, állambiztonságra vonatkozó parancsok mellett a korábban a Belügyminisztérium által készített gyűjtemény is bekerült. Ugyancsak itt találhatóak az állambiztonsági filmek és hangfelvételek, amelyek között megtaláljuk azokat az oktatófilmeket, amelyek egyfelől a belügyi állomány felkészítését szolgálták, másfelől pedig – gyakran ismert, hivatásos színészek előadásában – a politikai propaganda részét képezték. Itt őrizzük továbbá azokat a filmfelvételeket is, amelyeket egy-egy ügy kapcsán, a titkos bizalmas nyomozás időszaka alatt, külső megfigyelések során rögzítettek.
Az 5. szekcióba az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellenőrzésére létrehozott ún. átvilágító bizottság iratai kerültek.
II. LEVÉLTÁR
A II. (Nemzetbiztonsági Iratok) levéltárába az 1990 utáni nemzetbiztonsági szolgálatok iratai kerülnek.
III. LEVÉLTÁR - GYŰJTEMÉNYEK, HAGYATÉKOK LEVÉLTÁRA
A III. (Gyűjtemények, Hagyatékok) levéltárába kerültek a külföldi archívumokban vagy egyéb gyűjteményekben található magyar vonatkozású, és a hazai közlevéltárakban őrzött állambiztonsági iratok papír vagy digitális másolatai, valamint magániratok eredeti vagy digitális másolatai.
A teljesség felsorolása nélkül a III. levéltár 1. szekciója a Levéltárnak ajándékozott magániratokat, többek között naplókat, röplapokat, visszaemlékezéseket, levelezéseket, családi irathagyatékokat tartalmazza. Folyamatosan gyűjtjük az ilyen típusú iratokat is, ugyanis fontosnak tartjuk, hogy az állambiztonsági forrásokban szereplő emberek, családok és a közösségek sorsát személyes nézőpontból is megismerhessük.
A III. levéltár 2. szekciójában a magánszemélyektől származó fényképeket őrizzük, amelyek közül jelentős forrásértéket képviselnek az 1956-os forradalom idején készült fényképek, illetve a rendszerváltozás idején tartott tüntetések fotói.
A III. levéltár 7. szekciójában a külföldi levéltárakban őrzött magyar vonatkozású állambiztonsági iratmásolatok kerültek elhelyezésre, az itt található iratok gyűjtése folyamatos, az anyag bővül. A digitális iratmásolatok jelentős része a romániai CNSAS levéltárából származik, tőlük már jelenleg is több százezer oldalnyi iratmásolatot őrzünk.
A III. levéltár 9. szekciójában a közfeladatot ellátó szervektől átvett olyan állambiztonsági iratmásolatok találhatók, mint pl. a Szovjetunióban elítélt személyek rehabilitációs okmányainak fénymásolatai, az Országos Börtön vegyes iratmásolatai vagy az Igazságügyi Minisztériumnak az 1956 és 1961 között politikai okok miatt kivégzett személyekkel kapcsolatos iratmásolatai.
Szintén a III. levéltárba soroltuk be az állambiztonsághoz szorosan kapcsolódó, ki- és hazatelepültekkel kapcsolatos útlevélügyekre vonatkozó iratokat is, amelyek a Magyar Nemzeti Levéltárral megkötött együttműködési megállapodás alapján, az információs kárpótlás elősegítése érdekében, meghatározott időre, külön intézkedéssel kerültek a Levéltár őrizetébe.
