Az állambiztonsági levéltár a rá vonatkozó törvény módosítása érdekében a parlamenthez fordul
Az állambiztonsági levéltár rövidesen eljuttatja a rá vonatkozó törvény módosítását célzó észrevételeit az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának - mondta Kutrucz Katalin főigazgató-helyettes az MTI-nek csütörtökön.
Az eltelt több mint egy év tapasztalatai alapján a levéltár pontosítaná a tavaly elfogadott törvény közszereplőket érintő rendelkezéseit és szélesítené a múlt rendszerben politikai perek során elítéltek, titkosszolgálati eszközökkel törvénytelenül megfigyeltek iratbetekintési jogát - mondta a főigazgató-helyettes. A titkosszolgálatok 1945-90 között keletkezett iratait kezelő Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárát 2003. elején hozta létre az Országgyűlés a 1997 óta létező Történeti Hivatal jogutódjaként.
Kutrucz Katalin közölte: a parlament illetékes bizottságához rövidesen megküldött észrevételek nincsenek összefüggésben az SZDSZ átvilágítási törvény személyi és időbeli hatályának kiterjesztésére vonatkozó minapi indítványával. "Abban a kérdésben nem vagyok illetékes, nem is akarok véleményt nyilvánítani. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának az átvilágításhoz mindösszesen annyi köze van, hogy a közszereplők átvilágítását végző bírák, bizottság megkeresésére iratokat szolgáltat" - mondta a szakember. "Nem akarom, hogy a két dolog összekeveredjen, ezt intézzék el egymás közt a parlamenti pártok" - fűzte hozzá Kutrucz Katalin.
A főigazgató-helyettes elmondta: amikor fél éve a posztjára pályázott, már jelezte, hogy a levéltárra vonatkozó törvényt számos ponton módosítandónak tartja. A nemzetbiztonsági bizottság pedig nem zárkózott el a kérdés majdani napirendre tűzésétől. Kutrucz Katalin többek között érthetetlennek tartja, hogy a hatályos szabályozás értelmében miért nem kaphatják meg a politikai ügyekben elítéltek az eljárás teljes nyomozati iratát. "Jelenleg egy folyamatban lévő büntetőeljárás gyanúsítottja a nyomozás lezárásakor az iratismertetés keretei között megismerheti a teljes iratanyagot. Nem értem, hogy miért kellene ennél szűkebbre vonni az előző rendszer áldozatainak, illetve hozzátartozóiknak az iratbetekintési jogát" - mondta Kutrucz Katalin.
A titkosszolgálati levéltárra vonatkozó hatályos szabályozásban azt is kifogásolja a főigazgató-helyettes, hogy csak a nemzetbiztonsági bizottság előzetes értesítésével lehet az érintettek jogainak érvényesítését szolgáló eljárásokhoz iratot szolgáltatni. Ez a rendelkezés fölösleges, bürokratikus akadályokat állít az érintettek elé, például egy nyugdíj-ügyben, vagy egy temetési segély ügyében. Szintén módosításra szorul a levéltár munkatársai szerint a törvény közszereplőkre vonatkozó szabályozása. Ezzel kapcsolatban számos megválaszolatlan kérdés, jogértelmezési nehézség merül fel. Például, ha valaki egy közszereplővel kapcsolatban adatot kér a levéltártól, akkor az intézménynek nyilatkoztatnia kell az érintettet arról, hogy közszereplőnek vallja-e magát és ha nem, akkor a rá vonatkozó iratok nem adhatók ki. A kérelmező jogorvoslatként a levéltárat perelheti be a Fővárosi Bíróságon, amely adott esetben a perben nem is álló közszereplőre nézve állapíthat meg kötelező rendelkezéseket ítéletében - mondta.
Kutrucz Katalin kifogásolja azt is, hogy a jelenlegi szabályozás szerint csak a megfigyelt és harmadik személy közti titkos adatgyűjtéssel rögzített beszélgetések adhatók ki, de két megfigyelt beszélgetése nem. "A tavaly hatályba lépett, korábbinál szűkebb iratbetekintést engedélyező szabályozás miatt nem egyszer el kell utasítanunk a kérelmezőt, holott szívünk szerint kiadnánk minden valóban rá vonatkozó dokumentumot" - jegyezte meg a főigazgató-helyettes. Elmondta: mostanában naponta mintegy félszáz kérelem érkezik, a korábbinak a négy-ötszöröse. Ugyanakkor kevesebb mint félszáz szakember foglalkozik az állampolgárokkal, kutatókkal. A levéltárban tárolt mintegy négyezer folyóméternyi irat feldolgozottságáról szólva a főigazgató-helyettes megjegyezte: az elsősorban kutatókat érdeklő téma szerinti feldolgozottság jónak mondható, az állampolgárok igényeinek kielégítését szolgáló név szerinti feldolgozottság azonban igen gyenge. Ez vélhetően még sok-sok évig így is marad, illetve soha nem lesz teljes, hiszen nem minden a dokumentumokban rögzített név mellett vannak személyazonosító adatok.
(MTI)
