Podcastek és videók
Keresett kifejezés: iratok (összes találat: 28) Keresés törlése
Jehova Tanúi a 19. század végétől vannak jelen Magyarországon, tevékenységüket mégis kévéssé érinti a történeti reflexió. Mint a kisegyházak történetével foglalkozó egyik kutató kifejti: „Mivel a felekezet legnagyobbrészt illegalitásban működött, és saját történetük emlékeit sem gyűjtötték össze, valamint a rájuk vonatkozó adataink is nagyon hiányosak, ezért nagyon nehéz még vázlataiban is összeállítani a mozgalom magyarországi történetét.” Igaz ez Jehova Tanúi 1945 utáni történetére is. Petrás Éva előadásában e hiány pótlására tesz kísérletet állambiztonsági, egyéb levéltári és a Jehova Tanúi Egyház saját archívumában található dokumentumok felhasználásával.
A közéleti diskurzusban mostanában elterjedt az „ügynökakták” „nyilvánosságának” a követelése. E mögött nem nehéz felfedezni azt a meggyőződést, miszerint az állambiztonsági iratok közzététele révén a múlt automatikusan hozzáférhetővé válik a számunkra (feltárul, mondtuk volna pár évtizeddel ezelőtt). Takács Tibor előadása arra is fel kívánja hívni a figyelmet, hogy a források sosem önmagukért beszélnek, azokat meg kell szólaltatni – elsősorban az ezzel hivatásszerűen foglalkozó szakembereknek, a történészeknek.
Ehrenberger Róbert előadásában az 1968-as csehszlovák reformkurzus katonai elfojtását és annak utóéletét mutatja be magyar pártiratok és diplomáciai források alapján.
Fejezetek a magyar–csehszlovák belügyi kapcsolatokból, 1956–1989 – cseh források alapján címmel Bencsik Péter nyitotta a 2019-es Történelmi Kávéház előadássorozatot.
1944–1945 fordulóján a háború utolsó hónapjaiban menekültek tízezrei hagyták el Magyarországot Ausztria irányába. A háború után jelentős számú menekült tartózkodott Ausztriában: tíz osztrákra közel három külföldi jutott. Erdős Kristóf előadásában a II. világháborút követő első menekülthullám, az ún. „negyvenötösök” ausztriai történetébe kívánok betekintést nyújtani, amellyel a szakirodalom eddig kevéssé foglalkozott.
Az 1956-os forradalom kárpátaljai kutatása a rendszerváltást követően indulhatott meg. Ukrajnában, és ezen belül Kárpátalján azonban még mindig csak a tényfeltárás elején járunk, azonban már az eddigi kutatások alapján is számos adat azt bizonyítja, hogy a szabadságharc leverését Kárpátaljáról irányították - mutatja be előadásában Váradi Natália.
