Podcastek és videók
Keresett kifejezés: konyv (összes találat: 25) Keresés törlése
Jehova Tanúi a 19. század végétől vannak jelen Magyarországon, tevékenységüket mégis kévéssé érinti a történeti reflexió. Mint a kisegyházak történetével foglalkozó egyik kutató kifejti: „Mivel a felekezet legnagyobbrészt illegalitásban működött, és saját történetük emlékeit sem gyűjtötték össze, valamint a rájuk vonatkozó adataink is nagyon hiányosak, ezért nagyon nehéz még vázlataiban is összeállítani a mozgalom magyarországi történetét.” Igaz ez Jehova Tanúi 1945 utáni történetére is. Petrás Éva előadásában e hiány pótlására tesz kísérletet állambiztonsági, egyéb levéltári és a Jehova Tanúi Egyház saját archívumában található dokumentumok felhasználásával.
Bandi István előadása rövid történeti áttekintést nyújt a Ceauşescu-korszak utolsó napjairól és a kivégzés utáni néhány napról, körüljárva a terrorista-, és az idegen hatalmak beavatkozásával kapcsolatos jelenségeket, és a román erőszakszervek szerepét az említett eseményekben. A Bukarestben lemészárolt terrorelhárító egységek (USLA) története rávilágít, hogy mi volt, vagy mivé vált a decemberi történelmi pillanat.
1944–1945 fordulóján a háború utolsó hónapjaiban menekültek tízezrei hagyták el Magyarországot Ausztria irányába. A háború után jelentős számú menekült tartózkodott Ausztriában: tíz osztrákra közel három külföldi jutott. Erdős Kristóf előadásában a II. világháborút követő első menekülthullám, az ún. „negyvenötösök” ausztriai történetébe kívánok betekintést nyújtani, amellyel a szakirodalom eddig kevéssé foglalkozott.
Publicisztikai és historiográfiai közhelynek számít, hogy Magyarország volt az 1960-as évektől a szovjet tömb legvidámabb barakkja, miközben a Nicolae Ceaușescu-vezette Románia keményvonalas belpolitikájával és különutas, Nyugat-barát manővereivel tűnt ki a szocialista országok között. Mennyire tükrözik ezt a klisét a ma már (vagy éppen még) szabadon hozzáférhető, tekintélyes mennyiségű és rétegzettségű levéltári források - teszi fel a kérdést előadásában Stefano Bottoni.
Az 1956-os forradalom kárpátaljai kutatása a rendszerváltást követően indulhatott meg. Ukrajnában, és ezen belül Kárpátalján azonban még mindig csak a tényfeltárás elején járunk, azonban már az eddigi kutatások alapján is számos adat azt bizonyítja, hogy a szabadságharc leverését Kárpátaljáról irányították - mutatja be előadásában Váradi Natália.
1945 januárjában, 75 évvel ezelőtt hunyt el – Budapest ostroma közben – a két világháború közötti korszak alighanem legnagyobb hatású politikai gondolkodója, közírója, Szabó Dezső. Az elsők között vetett számot a nagy háborút követően szuverenitását visszanyerő Magyarország kívánatos politikai alternatíváival. A nagyhatalmak támogatásában reménykedő politikai elgondolásokkal szakítva lényegében egy saját magyar út gondolatát hirdette – a bel- és külpolitikában egyaránt. Papp István előadásában a korábban elejtett szálat felvéve a Rákosi-korszak csendje után 1956/57-től mutatja be a Szabó Dezső-kérdés rendkívül szerteágazó és bonyolult históriáját.
