Podcastek és videók
Keresett kifejezés: politika (összes találat: 76) Keresés törlése
1944–1945 fordulóján a háború utolsó hónapjaiban menekültek tízezrei hagyták el Magyarországot Ausztria irányába. A háború után jelentős számú menekült tartózkodott Ausztriában: tíz osztrákra közel három külföldi jutott. Erdős Kristóf előadásában a II. világháborút követő első menekülthullám, az ún. „negyvenötösök” ausztriai történetébe kívánok betekintést nyújtani, amellyel a szakirodalom eddig kevéssé foglalkozott.
Publicisztikai és historiográfiai közhelynek számít, hogy Magyarország volt az 1960-as évektől a szovjet tömb legvidámabb barakkja, miközben a Nicolae Ceaușescu-vezette Románia keményvonalas belpolitikájával és különutas, Nyugat-barát manővereivel tűnt ki a szocialista országok között. Mennyire tükrözik ezt a klisét a ma már (vagy éppen még) szabadon hozzáférhető, tekintélyes mennyiségű és rétegzettségű levéltári források - teszi fel a kérdést előadásában Stefano Bottoni.
Az 1956-os forradalom kárpátaljai kutatása a rendszerváltást követően indulhatott meg. Ukrajnában, és ezen belül Kárpátalján azonban még mindig csak a tényfeltárás elején járunk, azonban már az eddigi kutatások alapján is számos adat azt bizonyítja, hogy a szabadságharc leverését Kárpátaljáról irányították - mutatja be előadásában Váradi Natália.
Miként támogatta a kommunista hatalom büntetőjogi eszközökkel az államosítást vagy a tervgazdálkodást? Az államháztartási bevételek növelésének kényszere miként öltött testet a tömeges méretű gazdasági tárgyú eljárásokban? 1945-től az 1962-es Btk. hatálybalépéséig eltelt időben a gazdasági (és ezen belül a pénzügyi) bűncselekmények miért szerepelhettek évi több tízezres számmal a bűnügyi statisztikákban, amelyek szerint például csak 1952-ben 39.559 eljárást folytattak le közellátás elleni bűntett, 4540-et árdrágítás és 7051-et tervbűntett miatt? Czene-Polgár Viktória előadásában ezekre a kérdésekre keresi a választ
A koalíciós években (1944–1948) végzetesen rombolták a politikai kultúrát az egyre inkább elharapódzó tömegzavarási technikák. A kommunista politikai stratégia részévé vált, hogy ¬– formailag a demokrácia védelmének ürügyén – az MKP-val szembenálló társadalmi erők nagygyűléseit, tömegrendezvényeit megzavarták az ún. R-Gárda tagjai vagy a kommunista befolyás alatt lévő karhatalmi tényezők. Medgyesi Konstantin előadásában két Csanád megyei példán mutatom be a tömegzavarási mechanizmus politikai hátterét, az agresszív magatartásminták mögötti hatalmi szempontokat.
Olaszország a második világháborút követően megmenekült attól, hogy a szovjet befolyási övezet része legyen. Megkapta a Marshall-segélyt, meg tudta védeni magát a szovjet befolyástól, annak ellenére, hogy Európa legerősebb kommunista pártja itt működött. Meghívott előadóink, Andreides Gábor és Botz László segítségével arra kerestük a választ, hogy ilyen adottságokkal miként lavírozhatott az olasz politika a hidegháború nagyhatalmi széttagoltságában.
