Podcastek és videók
Keresett kifejezés: rakosi-korszak (összes találat: 6) Keresés törlése
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára tudományos kutatóinak előadássorozata keretében az államvédelem-állambiztonság három meghatározó irányítójáról, Péter Gáborról, Biszku Béláról és Harangozó Szilveszterről tartunk előadást. A 2022. októberi alkalommal Krahulcsán Zsolt a Biszku - A megtorlás belügyminiszterének életútja című biográfiája megírásáról beszélt.
Milyen típusú táborok működtek hazánkban a Rákosi-korszakban, s ezek között milyen különbségek figyelhetők meg? Hogyan hatott ezek működésére Nagy Imre 1953-as kinevezése és miért nem került sor ezt követően mindegyik megszüntetésére? Miképpen kapcsolódott össze az első ötéves terv teljesítése a politikai elítéltek egyre növekvő létszámával? Az 1956-os forradalom kitörésekor a börtönökön kívül hol voltak még politikai foglyok az országban? Megszüntette-e a forradalom a magyarországi táborokat?
Krahulcsán ZSolt előadásában a politikai rendőrség és az MSZMP viszonyát abból a szempontból vizsgálja, hogy a párttagokkal szembeni állambiztonsági eljárás milyen feltételek, milyen garanciális biztosítékok mellett volt lehetséges.
Miként támogatta a kommunista hatalom büntetőjogi eszközökkel az államosítást vagy a tervgazdálkodást? Az államháztartási bevételek növelésének kényszere miként öltött testet a tömeges méretű gazdasági tárgyú eljárásokban? 1945-től az 1962-es Btk. hatálybalépéséig eltelt időben a gazdasági (és ezen belül a pénzügyi) bűncselekmények miért szerepelhettek évi több tízezres számmal a bűnügyi statisztikákban, amelyek szerint például csak 1952-ben 39.559 eljárást folytattak le közellátás elleni bűntett, 4540-et árdrágítás és 7051-et tervbűntett miatt? Czene-Polgár Viktória előadásában ezekre a kérdésekre keresi a választ
Saád József előadásában arra törekszik, hogy a kitelepítések egyik célterületére: Hortobágy pusztáira összpontosító társadalomtörténeti kutatásainkat az 1945-öt követő háborús állapot (Carl Schmitt) közvetlen készültségi szakaszba helyezésének és az ezzel párhuzamos társadalomszerkezeti átrendezésnek fogalmi keretei között értelmezze.
1945 januárjában, 75 évvel ezelőtt hunyt el – Budapest ostroma közben – a két világháború közötti korszak alighanem legnagyobb hatású politikai gondolkodója, közírója, Szabó Dezső. Az elsők között vetett számot a nagy háborút követően szuverenitását visszanyerő Magyarország kívánatos politikai alternatíváival. A nagyhatalmak támogatásában reménykedő politikai elgondolásokkal szakítva lényegében egy saját magyar út gondolatát hirdette – a bel- és külpolitikában egyaránt. Papp István előadásában a korábban elejtett szálat felvéve a Rákosi-korszak csendje után 1956/57-től mutatja be a Szabó Dezső-kérdés rendkívül szerteágazó és bonyolult históriáját.
