Podcastek és videók
Novemberi beszélgetésünkön bemutattuk, hogy a Franciaország és Németország között feszülő ellentét az európai konfliktusoknak az egyik meghatározó tényezője volt. A második világháború következtében megváltozott nagyhatalmi erőviszonyok azonban felülírták a két „örök ellenség” közötti kapcsolatot. Meghívott előadóink, Prőhle Gergely és Fejérdy Gergely segítségével arra kerestük a választ, hogy sikerült-e a politikai stratégia mentén újragondolt kapcsolatoknak mélyreható, az országok szemléletében évtizedes tradíciókat felülíró változásokat generálnia?
Mit takar a szellemi Raszputyica fogalma? Hogy mutathat be három regény egy évszázadot? Milyennek mutatja be Conrad az orosz és egyébként a nyugat-európai világot? Milyen sajátossággal bír az orosz lélek? Podcastünkben Zavarkeltés címmel indítunk szövegelemzést: legújabb adásunkban Joseph Conrad Nyugati szemmel című munkájáról Szokolay Domokossal (NEB) beszélget Pócs Nándor.
Októberi beszélgetésünkön bemutattuk, hogy az Egyesült Államok létrejöttétől állt folyamatos konfliktusban Nagy-Britanniával. Meghívott előadóink, Egedy Gergely történész és Baranyi Tamás, a Magyar Külügyi Intézet stratégiai igazgatója feltárták a brit-amerikai ellentétek előtörténetét, a két nagyhatalom világháborús partnerségeit és azt, hogy az 1945 után kialakuló "különleges kapcsolatban" ki hogyan viszonyult a Brit Birodalom fenntartásához vagy épp lebontásához.
Kémhatás címmel indít podcastot levéltárunk: az első, Ügynökök, besúgók és hálózati személyek címet viselőt epizódban főigazgatónk, Cseh Gergő Bendegúz és Takács Tibor történész segítségével próbálunk válaszokat adni a közéletet évtizedek óta foglalkoztató ügynökkérdés problémáira.
Törökország és a NATO hidegháború alatti viszonyáról beszélgetett szeptemberi szabadegyetemünkön Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója és Levéltárunk munkatársa, Krajcsír Lukács történész. A beszélgetés a 19. századtól egészen napjainkig ívelve mutatta meg: a Nyugatnak szüksége van a törökökre, akik egy sajátos érdekérvényesítő politikát követve próbálnak egyensúlyozni a szövetségi rendszerek között.
Az 1968-as reformok után a csehszlovák vezetés befagyasztott minden reformot, míg Ceausescu erőltetett iparosítással tette tönkre országát – hangzott el ingyenes szabadegyetemünk „A szétfejlődés román és csehszlovák útjai” című júniusi előadásán, ahol Bandi István és Krajcsír Lukács történészekkel Papp István, levéltárunk főosztályvezetője beszélgetett.
