Hogyan nem írtam Harangozó Szilveszter életrajzot?
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára előadássorozatában tudományos kutatóink az állambiztonság három meghatározó irányítójáról tartanak előadásokat. A harmadik előadó Takács Tibor volt.
Először arról beszélt, hogy miért kezdett foglalkozni Harangozó Szilveszterrel. A korábbi munkája során részt vett levéltárunknak abban a projektjében, amely az állambiztonsági vezetők életútját dolgozta fel, és erről egy archontológiai adatbázist készített.
Ez az Archontológia szabadon elérhető itt: https://www.abtl.hu/ords/archontologia/f?p=108:1
Ezen belül Harangozó Szilveszter adatlapja elérhető itt: https://www.abtl.hu/ords/archontologia/f?p=108:5:::NO::P5_PRS_ID:24203
Ebben a projektben ő a III/III-as, azaz a Belső Elhárító Csoportfőnökség vezetőit kapta feladatul. Ehhez a vezetők személyzeti anyagát kellett feldolgoznia, a szolgálati adatlap adatai alapján, amely a szolgálati előmenetel legfontosabb adatait tartalmazta - kiegészítve a különböző állományparancsokkal és egyéb állambiztonsági anyagokkal.
Őt viszont, történészként, a szociológiai fogalom szerinti kemény tényeknél sokkal jobban érdekelték a személyzeti anyagban található önéletrajzok. Az állambiztonsági tiszteknek a szolgálatba belépéskor, és később is több ízben kellett önéletrajzot készíteni, és ő ezeket kezdte kutatni.
Erről a témáról született tudományos publikációja is: a L'Harmattan Kiadó Keszei András (szerk.): Hely, identitás, emlékezet (2015) című kötetében "Önéletterek. A helyek szerepe a III/III-as vezetők önéletrajzaiban" címmel, valamint L'Harmattan Kiadó Gyarmati György - Palasik Mária (szerk.): A Nagy Testvér szatócsboltja - Tanulmányok a magyar titkosszolgálatok 1945 utáni történetéből (2012) kötetében "Az ávós, mint szöveg. Harangozó Szilveszter." címmel jelentek meg.
Ez utóbbi tanulmány, amely Harangozó Szilveszter egy 1953-ban készült önéletrajzát dolgozta fel, két fontos elemre fókuszált: arra, hogy Harangozó Szilveszter elbeszélése szerint hogyan lett kommunista, és hogyan került be az ÁVH-hoz. Az elsőt a kivetítőn keresztül az önéletrajzból közvetlenül olvashattuk, a másodikat Takács Tibor maga mesélte el, az előadás videófelvételén 5:45 - 6:45 között meghallgatható.
Harangozó Szilveszter ezen önéletrajza indította Takács Tibort arra, hogy ezután egy esetleges életrajz megírásának gondolatával is foglalkozzon.
Ezt követően egy életrajz megírásának szükséges feltételeivel foglalkozott:
Az életrajz nem emlékmű, nem csak nagy és pozitív személyekről lehet ilyet írni. Az életrajz a történelmi megismerés módszertana szempontjából fontos, mert felfogása szerint a történelem egyéni személyes döntések következménye. Minden visszavezethető egyéni, személyes döntésekre - de ezek a döntések soha sem légüres térben keletkeznek, hanem mindig nagyon konkrét társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális kontextusban, közegben. Viszont ez a közeg is egyéni döntések függvényében alakul - a kettő dialektikus kapcsolatban áll egymással.
A kontextus integráns része az életrajznak, de ebben meg kell találni az ábrázolt személyiség integritását. Az ábrázolt személy nem lehet csupán azzal azonos, amilyen szerepet a hivatali környezetben játszik.
Harangozó Szilveszter állambiztonsági tiszt volt, a III/III. csoportfőnöke, majd egy ideig III. Főcsoportfőnök is, de életútja során nem csupán ezek a társadalmi szerepek léteztek számára.
Ezen túl az is kérdés, hogy a különböző szerepeket hogy lehet egyetlen, kronologikus felépítésű narratívába integrálni.
Történészként úgy gondolja, hogy egy történelmi személyiséggel találkozva a történész számára a személyre vonatkozó élettérben különböző szövegek jelennek meg, és történész ebből saját maga alkotja meg az élettörténetet.
Tehát Harangozó Szilveszter egy lehetséges életrajzának forrásai különböző szövegek.
Ezt követően bemutatta, hogy Harangozó Szilveszterre vonatkozóan milyen szövegek léteznek - alapvetően állambiztonsági forrásokból, és ezeknek milyen objektív forrásértékük van. Érdekes példája volt a "Galambos" fedőnevű egykori sportriporter ügynök és Harangozó Szilveszter, mint tartótiszt dokumentációja egy aspektusának felvillantása.
Befejezésül elmondta, hogy ezek a források, szövegek nem egy életút, egy életrajz fragmentumai, hanem egy élettér egymás mellett párhuzamosan létező elemei. Ezért ő egy Harangozó Szilveszter életrajz megírására valószínűleg nem fog vállalkozni, helyette egy élettér megrajzolása, megmutatása lehet a feladata.