Titkosszolgálati levéltár: a szabályozás
Magyarországon a korábbi törvény szerint minden rá vonatkozó, 1990 előtt keletkezett állambiztonsági adatot megismerhetett az érintett, a jelenlegi szabályozás szerint azonban csak a kizárólag vele kapcsolatba hozhatóakat.
A tavaly decemberben elfogadott törvény részben szűkebb körű adatszolgáltatást tesz lehetővé mint a korábbi, viszont a megfigyelt megismerheti - bár nem hozhatja automatikusan nyilvánosságra - az őt megfigyelő személy nevét.
A nemzetbiztonsági szolgálatoknál őrzött, 1944 és 1990 között keletkezett állambiztonsági iratoknak a Történeti Hivatal jogutódja, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára részére történő átadását egy idén tavasszal létrehozott háromtagú bizottság ellenőrzi. A kormány Gálszécsy Andrást, az Antall-kormány nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő miniszterét delegálta, a Magyar Tudományos Akadémia Vida István akadémikust, történészt, a Magyar Történettudományi Egyesület pedig Sipos Levente történészt.
Az 1944 és 1990 között keletkezett titkosszolgálati iratok közül az 1970 előttieket ez év augusztusáig, az 1980 előttieket jövő év januárjáig, az 1990 előtt keletkezetteket pedig 2005 januárjáig kell átadni a levéltárnak a törvény szerint.
A bizottság felügyeli az átadás szabályszerűségét, járja a nemzetbiztonsági szolgálatoknál lévő iratőrző helyeket és vizsgálja, hogy indokoltan tartja-e fenn a titokbirtokos a visszatartott iratok minősítését.
Bizonyos, nemzetbiztonsági szempontból "kiemelkedően fontos" iratoknak azonban még csak a létéről sem szerez tudomást az átadást felügyelő háromtagú bizottság és a levéltár. Ezeknek az iratoknak a jegyzékét a Legfelsőbb Bíróság egy erre a feladatra kijelölt bírája vizsgálja át.
A levéltár kap ugyan jegyzéket az át nem adott, minősítésében fenntartott iratokról, de a lista nem teljes.
A törvény szerint át kell adni a levéltárnak azon iratok jegyzékét, amelyek minősítését a minősítő fenntartotta, ám a jegyzék államtitkot nem tartalmazhat. Amennyiben a levéltár nem találja indokoltnak a jegyzékben szereplő irat minősítésének fenntartását, a Fővárosi Bírósághoz fordulhat a minősítés megszüntetése érdekében.
A minősítés fenntartásának jogszerűségét a minősítőnek kell bizonyítania, az ügyben a Fővárosi Bíróság erre a feladatra kijelölt bírája harminc napon belül meghozza döntését, mely ellen nincs helye fellebbezésnek. A bírósági eljárás során a felek és meghatalmazottaik nem lehetnek jelen egymás meghallgatásán.
A törvény szerint a levéltárba került iratokat anonimizált formában bárki megismerheti és nyilvánosságra hozhatja. A megfigyelt számára minden, az iratokról készült másolatot soron kívül és térítésmentesen kell biztosítani.
Nem kell anonimizálni többek között azokat az adatokat, amelyeket nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló rendezvényeken közszereplésekkel kapcsolatban rögzítettek, illetve amelyeket már jogszerűen nyilvánosságra hoztak.
A törvény szerint abban az esetben ha a kérelmező egy közszereplő hálózati személy, hivatásos alkalmazott vagy operatív kapcsolat azonosításához szükséges adatokat kíván megismerni, a levéltár az érintett közszereplőt nyilatkozat tételére hívja fel a tekintetben, hogy közszereplő minőségét elismeri-e. Amennyiben az érintett nem ismeri el, a levéltár az adat megismerésére irányuló kérelmet elutasítja.
A levéltár e döntése ellen bírósághoz lehet fordulni. A Fővárosi Bíróság egy erre a feladatra kijelölt bírája dönti el, hogy az érintett közszereplőnek tekinthető-e.
Az új szabályozás megfogalmazása szerint közszereplő "az a személy, aki közhatalmat gyakorol, gyakorolt vagy közhatalom gyakorlásával járó tisztségre jelölték, illetve aki a politikai közvéleményt feladatszerűen alakítja vagy alakította".
Szakemberek szerint a levéltár munkája során várhatóan egymással konkuráló jogokat kell figyelembe venni és nem zárható ki, hogy lesz aki személyiségi jogi jogsérelemként értékeli egy adat kiadását vagy éppen a visszatartását.
(MTI)
