Podcastek és videók
Ehrenberger Róbert előadásában az 1968. július 27-től (!) 1968. október 31-ig tartó katonai akció főbb eseményeit, a szigorúan titkos dokumentumokban is csak „Zala"-gyakorlat fedőnévvel illetett hadművelet lefolyásának jellemzőit ismerteti, kitérve az akció határőrségi és belügyi operatív biztosításának egyes adataira is. Ezt követően a Magyar Néphadseregben 1968-ban előfordult politikai ügyeket és a hatalom által pönalizált izgatásos jellegű eseteket mutatja be, kitérve azok körülményeire, szereplőire és a nyomukban járó retorziókra egyaránt.
Bikki István előadásában kísérletet tesz arra, hogy az 1956 és 1963 közötti időszakot, a korai Kádár-korszakot vizsgálva bemutassa: milyen állandó elemeket tartalmaz az időszak ellenségképe, illetve milyen új elemeket vitt ebbe a képbe a forradalom utáni megtorlás. Mennyiben fér bele ebbe az összefüggésbe az „Aki nincs ellenünk, az velünk van!" mondássá egyszerűsödött, eredetileg kicsit másképp hangzott kádári szlogen.
Orgoványi István előadása a déli és a nyugati határsáv működését mutatta be.
A volt szocialista állambiztonsági szervek levéltári anyaga - számos egykorú vélekedésre rácáfolva - több mint két évtizeddel a rendszerváltás után is állandó közérdeklődés és igen intenzív kutatói igény tárgya - derült ki Cseh Gergő Bendegúz előadásából.
A Betekintő, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának internetes folyóirata 2012. május 17-én kerekasztal-beszélgetést rendezett a Levéltár aulájában, Ügynökkérdés a tudományos történetírásban címmel.
1989-ben fontos világtörténelmi események színhelye volt Magyarország. A csodával határos történések sorából Jobst Ágnes előadása a határnyitást meghatározó külpolitikai feltételek két aspektusát, a magyar–keletnémet és a magyar–osztrák kapcsolatokat vizsgálta.
