Megfigyelés, éhségsztrájk és polgárháborús anarchisták

A Betekintőben Varga Krisztián történész folytatja azon magyar anarchista önkéntesek kevésbé ismert történetét, akik részt vettek a spanyol polgárháborúban.  A cikk ezen fele a magyarországi műveletekre összpontosít, az anarchista csoport barcelonai tevékenységére és a Barcelonai Magyar Antifasiszta Szövetség tevékenységére. A szerző megpróbálja kideríteni, hogy a sztálinisták hatalmának növekedése és a spanyol anarchizmus hanyatlása miként befolyásolta a magyar internacionalisták helyzetét, és mi történt a magyar anarchistákkal a köztársaság végső veresége után.

Baráth Magdolna, levéltárunk kutatója bemutatja, hogy a magasan képzett volt vezérkari tisztek, akik osztrák és bajor területeken maradtak a II. világháború után, megpróbálták felvenni a kapcsolatot a nyugati katonai titkosszolgálatok tisztjeivel. Ez az "érdeklődés" kölcsönös volt, mert a nyugati megszálló hatóságok érdekeltek voltak abban, hogy információkat kapjanak a helyzetről. Az együttműködést viszont a magyar államvédelem is hamar felismerte, és próbálta szabotálni – derül ki a cikkből.

Pál István, az ELTE BTK Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszékének adjunktusa annak járt utána, hogy miként került az 1950-es évek végén két izraeli kormánytisztviselő a magyar hírszerzés érdeklődésének középpontjába. Avni Jakob pénzügyminisztériumi tisztviselő és Kőnig Mihály rendőrtiszt nosztalgián alapuló beszervezéséhez vagy az izraeli életben szerzett csalódás miatt vélelmezett megkörnyékezhetőségéhez az állambiztonság különösen nagy reményeket fűzött, csakhogy – mint kiderül - a két jelölt már elengedte a Magyarország irányában meglévő kötődését.

Joó Adrienn az állambiztonsághoz beszervezett tanárok és tanárjelöltek helyzetét vizsgálja meg az 1956-os forradalom után, méghozzá az ÁBTL-ben található, tanárokról szóló beszervezési akták alapján. Krahulcsán Zsolt cikkében Mark Palmer budapesti amerikai nagykövet és a magyar titkosszolgálatok vezetőjének 1989-es megbeszélését idézi fel: a Betekintőben most nyilvánosságra hozott dokumentum segít árnyalni azt a képet, amelyet az amerikai nagykövetség és maga Mark Palmer alakított ki az amerikai nagykövetség szerepéről a magyarországi demokratikus átmenet folyamatában.

A Szemlében Papp István, levéltárunk főosztályvezetője Bartha Ákos „Törzsökösök, rongyosok, turániak. Németellenes magyar fajvédelem, 1938–1945” című könyvét méltatja, míg Semsei Ferenc „Pillanatképek az egykori Csongrád megye mindennapjaiból. Válogatás Enyedi Zoltán fotóhagyatékából” című kötetet mutatja be.

A Betekintő aktuális számának tartalma:

• Varga Krisztián: Magyar anarchisták a spanyol polgárháborúban, 1936–1939 2. rész
• Baráth Magdolna: A Magyar Harcosok Bajtársi Közössége és a nyugati hírszerző szervek (1948–1956)
• Pál István: A szülőföld elengedése. Két izraeli kormánytisztviselő a magyar hírszerzés érdeklődésének középpontjában
• Joó Adrienn: Az éhségsztrájk mint államellenes bűncselekmény. Pedagógusok beszervezése 1956 után
• Krahulcsán Zsolt: Egy találkozó anatómiája. Mark Palmer budapesti amerikai nagykövet és a magyar titkosszolgálatok vezetőjének megbeszélése 1989-ben
• Papp István: Egy lehetetlen küldetés történetei
• Semsei Ferenc: Egy korszak szelleme Enyedi Zoltán objektívén keresztül

A teljes szám itt érhető el

Fotó: Fortepan / Szinnay Gábor