Történetírás és fikciós múlt az új Betekintőben
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2023. május 23-án kerekasztal-beszélgetést és műhelykonferenciát rendezett a Metahistory megjelenésének 50 éves jubileuma alkalmából. A Betekintő legújabb, 2024/1. száma az ott elhangzott előadásokat mutatja be.
1973-ban jelent meg Hayden White amerikai történész Metahistory: The Historical Imagination in Nineteenth-century Europe című nagy hatású könyve, amely jelentős hatást gyakorolt – és gyakorol ma is – a történelemről, annak megismerhetőségéről, forrásairól, végső soron pedig a történetírásról alkotott gondolkodásunkra.
White könyvét az elmúlt ötven év egyik legjelentősebb történelemelméleti-történetfilozófiai alkotásának tekinthetjük. A Metahistory ma már több is ennél, hiszen végleg és globálisan kizökkentette a történetírást ama önképéből, miszerint a múlt valódi arca megismerhető. White szerint a történész munkája során egy – a források alapján rekonstruált – eseménysort történetté formál, azaz az önmagukban jelentéssel nem bíró tényeket olyan lineárisan szervezett egésszé kerekíti, melyben a korábban szétszórt, egyenrangú elemek a helyükre kerülnek, jelentést kapnak. Így amit a történész rekonstruált múltnak tekint, az valójában megkonstruált múlt, s mint ilyen a fikcióhoz, vagyis az irodalmi alkotáshoz áll legközelebb.
A tematikus blokkba rendezett, történelemelméleti szövegek közül kettő műfaja – a Betekintő történetében rendhagyó módon, ám White szellemiségéhez illeszkedően – vállaltan szubjektív esszé: Gyáni Gábor Hayden White és Paul Ricoeur történeti narrativitás-elméleteit hasonlítja össze, és azt keresi, mi különbözteti meg a történelmet a fikciótól; Kisantal Tamás pedig a történetírás és irodalom közti kapcsolatokat elemzi. A harmadik előadás összefoglalójában Baráth Katalin a történetírói szövegek és a fikciós tartalmak megalkotása közötti hasonlóságokat és különbségeket keresi.
A Műhelyben Natkó Anna a 20. századi Magyarország sorsfordító eseményeinek egyénre gyakorolt hatását mutatja be Szabó Lajos ügyvéd életútján keresztül, míg Poór Péter az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc Magyarországon még mindig lényegében ismeretlen anarchista olvasatát veszi végig a spanyol anarchista sajtókiadványokban.
Cúthné Gyóni Eszter a The Secret Police and the Religious Underground in Communist and Post-Communist Eastern Europe című, nemrégiben megjelent esszégyűjteményt mutatja be, Szilágyi Gábor recenziójában A Tokaji Írótábor tanácskozása, 1986. Valóság–elkötelezettség–közéletiség: Mai irodalmunk társadalmi presztízse című forrásgyűjteményt elemzi, Bandi István pedig a moldovai állambiztonsági örökség feltárásának első lépéseit bemutató kötetet dicséri.
A Betekintő aktuális számának tartalma:
- Baráth Katalin: Történetírás és regényesítés
- Gyáni Gábor: Valóságreferencia és narrativitás. White és Ricoeur
- Kisantal Tamás A történelemelmélet terhe, avagy lehet-e barátság történelem és irodalom között, és ha igen, miért nem
- Natkó Anna: „Mezítláb indultam el és mezítláb állok itt ma is”. Egy 20. századi útkereső: vitéz Szabó Lajos
- Poór Péter: Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc megjelenése spanyol anarchista sajtókiadványokban
- Cúthné Gyóni Eszter: Illegalitásba kényszerítve
- Szilágyi Gábor: Tokaji asszó
- Bandi István: Szembenézés a múlttal
